Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KRÓNIKA
KRÓNIKA 279 Beszámoló a Báthory Napok XXI. Orvostovábbképzőjéről A partiumi Szilágysomlyó (Simleu Silvaniei) - Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király szülővárosa - évente, kora ősszel nagy szülötte emlékét Báthory Napokkal ünnepli meg. E napok szerves részét képezi az Orvostovábbképző Nemzetközi Orvoskonferencia. 2014. október 3-4.-én, immár a XXI. Orvostovábbképzőt, kihelyezett helyszínen, Kolozsvárott szervezte meg a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány (BIA), együttműködve a Magyar Egészségügyi Társasággal és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályával. Az Orvostovábbképző két fő témája 2014-ben a kardiológia és orvostörténet volt. Dr. Szollár Lajos, a budapesti Kórélettani Intézet professzora a kardiovaszkuláris kórképek megelőzésében, az elmélet és a gyakorlat között tátongó szakadékról, Dr. Rostás László mosdósi főorvos a stroke-megelőzés új lehetőségeiről, Dr. Korányi László professzor, Balatonfüredről, a kettes típusú cukorbaj megelőzésének módjairól, mint a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésének eszközéről, Dr. Pintér László érsebész (Düsseldorf) a trancervicalis carotis stent műtéttel szerzett gazdag tapasztalatairól beszélt. Mintegy hidat képezve a két téma közt hangzott el Dr. Simon Kornél, siófoki kardiológus főorvos „A Blick diagnózisról” című, orvostörténeti adatokkal is illusztrált előadása. Az orvostörténeti előadások a genius loci szellemében születtek. A Kolozsvárott gyermekgyógyász professzorként működött Dr. Genersich Gusztáv (1865-1921) életútját és munkásságát ükunokája, a budapesti Marossy Szabolcs mutatta be. Ullrichné Genersich Zsuzsanna, az unoka (Budapest) pedig a „Kis fiam halálához” című előadásában arra a szomorú eseményre emlékeztetett, amely annak idején a professzort még inkább a gyermekgyógyászat felé fordította. A „legálnokabb” gyermekbetegség, a skarlát okozta gyermeke halálát és „drága kisfiam emléke” is segítette őt célja „a fertőző betegek elkülönítése... a Fertőtlenítő intézet” létrehozásában. Az október 4-én elhangzott előadás egyben a főszervező, az orvostörténetet már évek óta támogató BIA (elnöke: dr. Széman Péter) előtt való tisztelgés is volt: e sorok írója, a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola docense, „Fejezetek Szilágysomlyó és Kraszna vármegye orvostörténeti múltjából a XIX. század első felében” című előadásában az 1876-ig létező Kraszna megye orvosi archontológiáját (főorvosainak sorrendjét, azok tevékenységét) mutatta be. A társasági programnak is volt orvostörténeti vetülete: a részvevők, Tamás Csilla szakszerű vezetésével, sétát tettek a számos jeles erdélyi orvosnak is örök otthont adó Házsongárdi temetőben. Ez legalább oly mély élményt nyújtott, mint az idei „Fölszállott a páva” győztesének, az erdélyi Tokos zenekarnak a Kolozsvári Sétatéri Kaszinóban adott koncertje. A konferencia s benne az orvostörténeti előadások súlyát jelzi, hogy a román orvosi kamara kreditpontokkal jutalmazta a résztvevőket. Kiss László
