Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
KRÓNIKA
KRÓNIKA 273 figyelmét, hogy intenzívebben vegyen részt Pécs és Baranya megye helytörténeti múltjának a feltárásában és a gyógyszerészet terén is. A legnagyobb érdemet Kazay Endre (1876- 1923) neves magyar gyógyszerész életútjának és munkásságának a részletekre is kiterjedő feltárásával érte el. Az így elkészített több mint száz oldalas munkáját dr. Zalai Károly egyetemi tanár irányításával dolgozta ki. Ezt 1986-ban gyógyszerészdoktori értekezésként fogadta el a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Ezzel párhuzamosan kutatta fel a budapesti Galenus Gyógyszergyár (ma Reanal Finomvegyszergyár), a Drogista Szakiskola és a misztótfalui Kapszulaüzem történetét. Több cikkben méltatta Kazay Endre munkásságának egy-egy részletét. Sokat fáradozott a pécsi Szerecsen műemlék gyógyszertár gyógyszerészkézben maradásásért. Példás értékmentő volt. A gyógyszerésztörténeti munkásságát elismerve az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztálya Ernyey József Emlékéremmel tüntette ki 1998-ban. A helytörténeti kutatásai között a legjelentősebb volt a pécsváradi bencés kolostor ispotálya és hazánk első gyógyszertára (1015) alapításának a feltárása. A Magyar Gyógyszerész Kamara ezért 2000. május 26-án Tantus Amor Operis Pharmaciae Emlékéremmel tüntette ki. Lárenz László kedves, megértő és szogálatkész személyiség volt. Egy súlyos közúti baleset következményeként több műtéten esett át. A beavatkozások után az állapota lassan helyreállt. Ebben az időben halt meg a felesége. Újra megnősült, a második felesége, Raffael Hajnalka ápolónőként mindvégig mellette állt a férje egészségi gondjaiban. így változatlan lelkesedéssel, fáradhatatlanul és optimizmussal folytatta a már megkezdett kutatásait. Kötelességének tartotta a fiatal gyógyszerészek felkészítését a gyógyszerésztörténeti munkába történő bevonásra. A fiatal pécsi dr. Kutas Jenő gyógyszerész hetenként tart ma gyógyszerésztörténeti előadásokat a Pécsi Egyetemen az érdeklődő gyógyszerészhallgatóknak. Lárencz dr. készítette fel őt az egyes témák kidolgozására. 2012-ben megalakult a Pécsi Tudományegyetemen a Gyógyszerésztörténeti Szakcsoport dr. Szabó László Gyula egyetemi tanár elnökletével, ő is bekapcsolódott ennek a munkálataiba. Ennek egyik eredményeként dr. Lárencz László és dr. Szabó László Gyula egy nagyon szép kiállítású könyvet jelentettek meg 2014 tavaszán „Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei” címmel. Többször hangoztatta, de az egész pályájának a jelmondata is lehetne: „A múlt megbecsülése és a jelen tényeinek elismerése a jövő reménysége!” Augusztus 14-én katonai tiszteletadással kísértük el az utolsó útjára a pécsi Köztemetőben. Nemcsak felesége és rokonsága gyászolja a kiváló gyógyszerészt, hanem mindnyájan, akik kapcsolatban voltunk vele. Kövessük a példáját az általa kitaposott úton. Szmodits László
