Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Elek Gábor: 2013-ban volt Bauer Ervin halálának 75. évfordulója
226 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) SMIDT, I. - HACKETHAL, S. (1998) Kurzbiographien und Portraits. In: Geschichte der Biologie, ed. Jahn Ilse, 3rd ed, Gustav Fischer, Jena-Stuttgart-Lübeck-Ulm, 754-1000. STRAUSS, H.A.- RÖDER, W., (Eds.) (1983) International biographical dictionary of Central European émigrés, 1935-1945, H.G. Saur, München, New York, London, Paris, vol. 2, 350. TOKIN, B.P. (1965) Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága (Theoretical biology and Ervin Bauer’s activity). Akadémiai Kiadó, Budapest, - (1963). TeopexunecKaH 6 non or« H TBopnecTBo 3.C.Eayepa. JITY, JlenHurpa/iZ WAARDEMAKER, H. (1927) Allgemeine Energetik des tierischen Lebens (Bioenergetik). In: Handbuch der normalen und pathologischen Physiologie, eds. Bethe, A., Bergmann, Gv., Embden, G., Ellinger, A., vol. 1/A, Allgemeine Physiologie, Springer Verlag, Berlin, 228-276. EAY3P, 3.C. (Bauer, E.) (2002) Teopemunecxan Euonozm (Theoretical Biology) Ed: Tojihkob, K).n., Poctok, CaHKT-neTep6ypr. Reprint edition of Bauer, E. (Bayop, 3.C.) (1935) Teopei HMecica« Buo;iorna (Theoretical Biology) V\vx- BH3M, MocKBa-JIeHHHrpaa2 30THH, A.H.30THHA, P.C. (1993) O e h o m e n on o r h n e ci<aa reopH« pasBurn«, pocTa h CTapenu« (Phenomenological theory of development, growth and aging). Hayica, MocKBa ÖSSZEFOGLALÁS Bauer Ervint az orosz tudománytörténet az elméleti biológia egyik megalapítójának tartja. A nyugati tudományos irodalom mit sem tud erről, mert fő művét, az Elméleti Biológiát (TeopeTiuiecKan Bnonorn«) oroszul írta és ez a szovjet korszakban hozzáférhetetlen volt. Életének azonban több mint a felét Közép-Európában és Magyrországon töltötte. Német nyelven írt tudományos cikkei mára jórészt elavultak, mert ezekben még nem volt képes leszámolni a sejtplazma kolloidkémiai szemléletével, melyet a biokémia későbbi fejlődése feleslegessé tett. Főműve jellegzetes elemét - a molekuláris elektromos erőteret — még Prágában ismerte fel. A nevéhez fűződő permanens non-ekvilibrium tétel bármilyen biológiai modellben - a maiakban is - érvényes, de nem csupán élőlényekre áll, és így nem a biológia alaptörvénye, mint ahogy Bauer gondolta. Úgy is mondhatnánk, hogy az élet szükséges, de nem elégséges feltétele. E tétel már első elméleti munkájában a Grundprinzipien-ben {Fundamentals) is szerepel, melyet akkor írt, amikor még nem volt biológus kutató. E kis írása azért nem keltett nagyobb figyelmet, mert szemlélete nem volt az 1920-as években divatos kolloidkémiai és molekuláris. Számunkra ma éppen ezért könnyebben olvasható. Egyes részei még Budapesten íródhattak. Ezért Bauer Ervint mint az elméleti biológia egyik megalapítóját Magyarországon is joggal tarthatjuk számon. 2 There are other posthumous editions. In Hungarian(1967) Akadémiai Kiadó, Budapest. In Russian wilhan extended summary in English: (1982) Eds. Frank, G.M., Tigyi, J., Shnol, E.S., Yamyatsin, A.A., Akadémiai Kiadó, Budapest. This latter volume includes in English an article by Shnol on Bauer's principle of ‘permanent nonequilibrium and a bibliography of Bauer s works.
