Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend 17 Felhasznált források:- Egerváryné dr., Fangler Katalin: Gondoskodás Sopron öreg és szegény lakosairól (XIII. század - XX. század kezdete). Sopron, Tudományos Szakmai Konferencia Sopron, 1995., w3. Sopron. hu/intranet/idosek/idoskor23. hím- Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus tertius. Vol. I., Budae, Typis typogr. Regiae Universitatis Ungaricae,1829. 238-240.- Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete (Győregyházmegye múltjából, IV. szám, 1. rész), Sopron, Székely és Társa Nyomdája, 1939. 132-134, 150-171.- Majorossy Judit: A város közepén - a társadalom peremén. A szegények helye a középkori Sopron életében. Soproni Szemle (2003) 3. 218-233.- Mollay Károly: A Szélmalom utcai vám 1217-1564. Soproni Szemle (1991) 2. 97-121, http://sopszem.sopron.hU/sopszem//1991-XLV-2.pdf 4. Boisce (Bojisée, Dalmácia, ma Horvátország), Szent Péter rendház és ispotály (1184/86-tól a templomosoké — 1320 körül: a johannitáké - 1453 után) Boisce johannita ispotályáról kevés adattal rendelkezünk. Az Adriai-tenger partjánál, a nónai (Nin) püspökségben található boiscei konventet először a 12. század végén említik okleveleink.48 Maga a nónai püspök adományozta nekik 1184-ben az itteni első birtokukat, a boiscei Szent Péter templomot, ahol azután a keresztesek - nehéz eldönteni, hogy templomo- sok-e vagy johanniták - felépítették ispotályukat. A püspök adományát 1186-ban III. Orbán pápa erősítette meg, mégpedig a rend elöljárójának, Máténak a kérelmére. A pápa oltalmába vette a boiscei Szent Péter-ispotályt minden tartozékával együtt (egy templommal és egy palatiumnak nevezett épülettel, amely valószínűleg a rendház lehetett).49 Orbán pápa „Szent Péter ispotálybéli Máté rektornak és keresztes testvéreinek” címzett levele alapján nem lehet eldönteni, melyik keresztes rendnek volt címezve, egyaránt lehetett a templomosoké vagy a johannitáké (cruciferi militie Templi, vagy cruciferi hospitalis s. Johannis Jerosolimitani). Smiciklas a templomosokénak tekintette ezt a bojiscei épületet, Kukuljevich és mások a szövegben megemlített „hospitalis” alapján arra következtettek, hogy itt a johannitákról van szó.50 Vrána templomos rendházának és várának közelsége miatt valószínűbb, hogy ez is templomos birtok és kórház lehetett a 13. században - ebben az esetben viszont ez volt az egyet48 Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon, In: Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József (szerk.): Magyarország és a keresztes háborúk—Lovagrendek és emlékeik. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. 187. 49 Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. VI., 97. Pest, MTA, Pl 864.: („Urbanus Episcopus servus servorum Dei dilectis filiis Matthaeo Rectori et fratribus Cruciferariis Hospitalis Sancti Petri Boicae, ... et praefatum hospitale Sancti Petri de Boisce cum omnibus, quae in praesentiarum juste et canonice possidet, aut in futurum concessione Pontificum, largitione Regum vel Principum, oblatione fidelium, seu aliis justis modis praestante Domino poterit adipisci, sub Beati Petri et nostra protectione suscipimus... (Farlati Illyricum Sacrum IV. köt. 216. I.)”.) 50 Dobronic, Lejla: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Fordította: Szatanek József, Pécs, 2004. A mű eredeti címe: Lelja Dobronic, Posjedi i sjedista templara, ivanovaca i sepulkralaca u Hrvatskoj, JAZU, Zagreb, 1984. http://jupiter.elte.hu/aacikkek/334hrlovagrendek.htm
