Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története
176 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) 37. sz. pártházba vitette (ma a Krisztina Telefonközpont udvara). Bajor Gizi Pilsudszky utcai házában is kutatott, de a keresett Germán Tibort nem találta meg. Bevallja, hogy a két budai zsidó kórház vérengzését irányította, és azt, hogy az Alma-utcai öregek szeretetotthonából elhurcoltak és megöltek 80 öreget. A Németvölgyi-út 5. sz. pártházból az odavitt áldozatokat a Dunába lőtték. Ügyét a Népbíróságon a Jankó-tanács tárgyalta. Matiszfalvi István volt a népügyész, Ortutay Gyula a közvádló. ítélethirdetés után 2 órával - 1945 szeptember 20-án - a Markó- utcai fogház udvarán felakasztották. 34 éves volt. A többiek is elnyerték méltó büntetésüket. Halpern Mór, a kórház gondnoka vallomása Bokor Sándor bűnperében45 ,,Halpern Mór 42 éves, izr. bp-i lakos, nőtlen, tisztviselő, a Biró Dániel kórház gondnoka. Lakik: Bp., VII. Kazinczy u. 27. II. 18. Monos József1945.1.14-én megjelent 10-15 pártszolgálatos nyilassal együtt a kórházban. Itt kb. 50 zsidó volt.46 Aki nem tudta magát igazolni, azt nyolcasával a fáskamra előtti udvarban agyonlőtték. Hamis papírt elfogadtak. Neki vöröskeresztes igazolványa volt, vallás megjelölése nélkül. Elengedték. Fekvő betegekkel az ágyukban végeztek. Bornnal, a Vöröskereszt svédfőmegbízottjával akart beszélni, de nem engedték. Keresni akarta a külügyminisztert - Kemény bárót -, de azt sem engedték. 150 ember nem tudta magát igazolni, kivégezték. A különítmény 6 emberből állt. Két napig tartott utána a hullarablás. Jan. 17-én délután 3 órakor felgyújtották az épületet. A többieket szabadon bocsátották. Halpert Mór felismeri a Bíró Dániel kórház gyilkosai közt: Tuboly Miklóst, Bokor Sándort, Gaál Györgyöt és Gáncsos Zoltánt. ” Szalai Vilma ápolónő tanúvallomása Dési Dregán Miklós bűnperében47 ,, Lakik: Bp. VI. Szondi u. 19. Született Magyartevelen, 1924. júl. 8-án. Vallomása: 1945. január 14-én 14 fő jelent meg, körülvették az épületet, igazoltattak. Aki nem tudta magát igazolni, azt agyonlőtték. 150 ember halt meg, értékeiket elvették, elvitték a nyilasházba. Dési Dregán Miklóst felismerte. Két napra rá felgyújtották az épületet. A János szanatórium szerelője, Juhász János védlevelet mutatott, indokolva, hogy a kórház svájci védettség alatt áll. Azt mondták: nem érvényes! Szembesítették Gaál Györggyel, aki mint nyilas, ölt. Az őrmester kitüntetést ígért, 2 őr visszamaradt. Senki nem mehetett be, de megengedték az élők eltávozását. Másnap visszajöttek az értékekért, de mikor ő 4 nap múlva holmijaiért visszajött, az épület már lángokban állt, és a halottak is elégtek. Petróleummal öntötték le. ” 45 Eredetije a Fővárosi Levéltárban. Jelzete: V-123/946. A Monos aktacsomón belüli iratszáma: 2597/6/1946. 46 Elírás: 150! (a szerző megj.) 47 Eredetije a Fővárosi Levéltárban. Jelzete: IV/b 3355/1948. A Bokor aktacsomón belüli iratszáma: 2597/40/1948.
