Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története
SIMONTORNYAI - SCHEIBER Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 161 1882-ben büszkén vallotta újabb hirdetésében: „Az intézet múlt évi statisztikai kimutatása szerint, mely a magas ministeriumnak 1881. évről hivatalosan beterjesztetett, az itt kezelt betegségek közül 75% gyógyult, 19% javult és csakis 6% mutatkozott gyógyíthatatlannak. Ez oly eredmény, mely legigazabban bizonyítja az intézet működésének kitűnő voltát7 Átépítés után: Vaskovits-féle vízgyógyintézet A Surányi Miklós vezette Vaskovits-féle városmajori vízgyógyintézetben 26 betegszoba volt, melyhez vízgyógyterem, öltöző, fürdő és orvosi laboratórium is tartozott. A Vaskovits-féle Vízgyógyintézet sorsáról, illetve Vaskovits Jánosról többet sajnos nem tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy a létesítmény 1910-ben már Városmajor Szanatórium és Vízgyógyintézet néven üzemelt, Kozmutza Béla irányítása alatt, a Városmajor utca 64- 66.-ban. Vaskovits 1883-ban afféle fiókintézetet is létrehozott, mégpedig a Svábhegyen az Eötvös- villa mellett, Nemes Marcell, a híres műgyűjtő telkén. A Svábhegyi szanatóriumot is 50 évig Vaskovitsnak hívták. 1909-ben aztán megalapították a Budapesti Svábhegyi Szanatórium Egyesületet is. A nagy kereslet miatt a 20-as években már nem lehetett halogatni a svábhegyi szanatórium fejlesztését. 1920-ban a Liget Szanatórium Rt. bekapcsolódásával létrehozták a Budapest-Svábhegyi Szanatórium Rt-1, amely megvásárolta a régi Vaskovits-féle svábhegyi vízgyógyintézetet. A korábbi épületek folyamatos működtetése mellett 1922-ben megindult az új, nagy szanatórium építése, pontosabban egy háromemeletes, minden igényt kielégítő főépület megvalósítása. Jakab Dezső (1864-1932) és Sós A ladár építészek már 1923-ban elkezdtek dolgozni a terveken, de csak 1927-re készült el az épület. Orvosi vezetője Jakab Dezső öccse, Jakab László lett, aki már korábban nevet szerzett a Liget és a Park szanatórium működtetésével.7 8 7 A betegek az alábbi kezeléseket vehették igénybe: 1.) vízgyógykezelés, félfürdő, teljes és ülőfürdő, lepedő- ledörzsölések, nedves- és száraz göngyölések, svéd és skót zuhany, stb. 2.) szénsavas fürdők, szabályozható nyomással 3.) sós-fenyőfürdők 4.) bipoláris villanyfürdők 5.) villanyos fényfürdők 6.) száraz légfurdők 7.) nap-és légfürdők 8.) villamozási eljárások: Galván, Farád és Franklin 10.) massage és gimnastika 11.) Frklkel- féle gyakorlatok 12.) cukor-, bél-, gyomor-, epekő-, máj- és vesebajok diétás kezelése (Fleiner-féle olajkúra, gyomormosás) 13.) hízlalókúrák. Gyógykezelések: 1.) emésztőszervek betegségeinek kezelése 2.) anyagcsere bántalmak, cukorbetegség 3.) máj-és epekőbajok 4.) véralkati bántalmak 5.) a vérkeringési szervek megbetegedései 6.) vesebajok idült alakjai 7.) légzőszervek nem fertőző betegségei, hydriatikus kezelése 8.) idegbetegségek: neuraszténia, hisztéria, idegzsába 9.) Tabes. A gyógykezelés árai napi 10 koronától kezdődnek. Lásd bővebben: Vaskovits János: A budai vízgyógyintézet. Annak leírása, klimatikus viszonyai, társadalmi jellege, alapszabályai és házirendje, továbbá a vizgyógymódjavallatai száz kóreset által megvilágítva. Bp., Hunyady ny., 1880. 67. 8 A Liget Szanatórium kivívott tekintélyét mutatja, hogy 1919. január közepén ide szállították be a nagybeteg Ady Endrét, aki azután 1919. jan. 27-én e gyógyintézet falai közt halt meg. Erről egyébként Szállási Árpád és Vértes László több közleményben is megemlékezett. A Nagy János utcai (ma Benczúr utca) Liget szanatórium 1927 után egyesült a Park és a svábhegyi szanatóriummal. 1934 januárjában a Park Szanatóriumban halt meg Léda asszony. 1938-ban pedig ott műtötték Babits Mihályt. Ugyancsak jellemző adalék a Liget Szanatórium szerepéhez, hogy az 1919-i forradalmi időkben itt keresett menedéket néhány vezető polgári politikus, pl. Wekerle Sándor.
