Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
KÓTYUK Erzsébet: A „Szemészet" című folyóirat 150 éve 149 lehetőség megvan. Az oktatás és gyógyítás céljait tágas modern helyiségek szolgálják, a korszerű kutatás minden ága lehetővé vált. [...] Klinikája 1968 óta Országos Szemészeti Intézet is, e minőségben széleskörű irányító, ellenőrző és továbbképzőfeladatokat lát el”.56 Abban az időben természetes volt, hogy az ún. „felszabadulás” évfordulóját is köszöntötte a lap. A Szemészet külső megjelenése az 1970-es években jelentősen megváltozott. A nyomtató papír minőségének javulásával a közölt fényképek, illetve illusztrációk egyre tetszetősebbek lettek. Az 1974. évi 4. számtól már kitűnő minőségben, műnyomópapíron jelent meg a folyóirat. Egyes lapszámok elején a főszerkesztő tollából szerkesztőségi cikkeket közöltek, amelyek a szemészetben, illetve a gyógyító gyakorlatban felmerült időszerű kérdésekre hívták fel a figyelmet.57 A tudományos dolgozatokat angol, német és orosz nyelvű összefoglalók zárták. A hirdetések is egyre nagyobb teret kaptak, gyakran egy oldalnyi terjedelemben jelentek meg. Anyagi okokból, a Szemészet terjedelmét 1977-ben összesen évi négy ívvel csökkentették, emiatt kevesebb hely maradt az új könyvek ismertetésére, a tudományos ülések, illetve közgyűlések jegyzőkönyveit is rövidített formában adták közre. A folyóirat szerkesztőinek mindig gondot jelentett, hogy a szerkesztésre leadott kéziratok nyelvezete nem volt egységes. Ezért a lap örömmel üdvözölte a hírt, mely szerint megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Szaknyelv- és Helyesírási Bizottsága, amely egységes orvosi helyesírás kidolgozását tűzte ki célul. Erről az 1980. évi 3. lapszámban a kiadó tájékoztatta az olvasókat és a szerzőket. A testület munkájának befejezéséig - átmeneti megoldásként - azt ajánlotta, hogy a köztudatba átment kifejezéseket (diagnózis, reakció, stb.) a Bakos Ferenc által szerkesztett Idegen szavak és kifejezések szótára szerint, a diagnosztikai és anatómiai kifejezéseket pedig latinosán, a Dr. Donát Tibor. Anatómiai nevek című könyve (Medicina, 1976.) alapján írják. A kémiai elemek egységes írásmódjához az Erdey-Grúz Tibor — Fodorné Csányi Piroska szerzőpáros, A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, 1972.) művét ajánlják útmutatóul.58 A folyóirat egy orvosi szójegyzéket is közölt magyaros helyesírással, amelyre felhívta a szerzők figyelmét.59 Az 1980-as évek folyóiratszámainak legszembetűnőbb jelensége a mikrosebészeti műtétek leírása, illetve az ezeket segítő eszközök ismertetése. Ezekben az években a folyóirat hasábjain egyre több pályázati kiírással találkoztunk: Papolczy Emlékérem, Palich-Szántó Olga pályázat. Ezek rendszeres meghirdetője az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete és az Egészségügyi Minisztérium volt. Amíg az 1960-as években az éves nagygyűlések jegyzőkönyveit jelentős - két éves - késéssel közölte a lap, addig az 1970-1980-as évekre ezeket rendszerint már a következő esztendő számaiban közreadták. Az is előfordult, hogy kétnapos rendezvény esetén kettéosztották az anyagot, és másik lapszámban tették közzé.60 A MOTESZ által irányított orvosi szakfolyóiratok kiadása 1980-ban veszteségesnek bizonyult, ezért a főtitkár azt javasolta, hogy a terjedelem csökkentésével, hirdetések megjelentetésével és a szerzői tiszteletdíjakról történő lemondással kell a hiányt felszámolni. 56Szemészet, 1975. 3-4. sz. 129. 57Szemészet, 1977. 1. sz. 2. 58Szemészet, 1980. 3. sz. 192. 59 Szemészet, 1980. 3. sz. 188-191. 60Szemészet, 1981. 2. sz. 122-128. - 3. sz. 184-191.
