Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
146 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) bizottságaink működése, az orvosok továbbképzése, a ’Szemészet’ megindítása, stb. azt hiszem, állhatja a kritikát”.41 A lap a Tudományos Folyóirat Kiadó gondozásában, négyívnyi terjedelemben, évente négy alkalommal, folyamatosan megjelent. Az 1950. év első lapszámát a szovjet szemész, V P. Filatov 75. születésnapja tiszteletére állították össze. Abban az időben az is természetes volt, hogy a Filatov évforduló jegyében szervezték meg a Szemész Szakcsoport az évi februári nagygyűlését, amelyről a lap is beszámolt. A Szemész Szakcsoport az 1950 októberében tartott tisztújító közgyűlésén Radnót Magdát választotta meg elnöknek. Az 1951. év ismét változást hozott a folyóirat életében: átszervezések következtében az Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó Vállalathoz került. Az 1950-es évek elejének gazdasági nehézségei miatt a lap arra kényszerült, hogy csökkentse terjedelmét. A szerkesztőség úgy döntött, hogy eredeti cikkeket közöl, német és orosz nyelvű ismertetővel. Elhagyták a folyóiratszemlét és a nagygyűlések jegyzőkönyvének a közreadását. A következő évben, 1952-ben megváltozott a szerkesztőség összetétele: a főszerkesztő Nónay Tibor, a felelős szerkesztő Remenár László (1917-1998), a szerkesztő Györffy István (1912-1999) lett. Az 1950-es évek közepétől némileg enyhülő politikai nyomás lehetővé tette, hogy hazánk a szemorvoslás tudománya terén is képviseltesse magát a külföldi kongresszusokon és rendezvényeken. A folyóirat hasábjain közölték a küldöttek beszámolóit, tájékoztatva a szakmát más országok szemészetben elért eredményeiről, és a tudomány külföldi haladási irányáról. A Szemészet folyóiratot 1955-ben a Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó jelentette meg, majd 1956-ban a lapot új kiadóhoz, a Medicina Egészségügyi Könyvkiadóhoz rendelték a többi orvosi szaklappal együtt. A következő években a folyóirat külső megjelenése is átalakult. Jobb minőségű papíron, egyre több színes illusztrációval látott napvilágot. Belső szerkezetében azonban lényegében nem változott, a tanulmányok továbbra is idegen nyelvű összefoglalóval jelentek meg, de már közöltek könyvismertetéseket, és tudományos ülések jegyzőkönyveit is közreadták. A folyóirat folyamatosan megjelent, mindössze egyetlen szám, az 1956. évi 4. szám maradt ki, a forradalmi események miatt. Ebben az évben alakult meg a Szemészeti Szakcsoport Tiszántúli Szervezete, amely április végén Debrecenben tartotta első tudományos ülését. A Szemészet 7960-ban ismét a régi, négyívnyi terjedelemben került az olvasókhoz. A korábbinál nagyobb teret kaptak a könyvismertetések, a kongresszusi beszámolók, újra volt lehetőség a tudományos ülések jegyzőkönyveinek a közlésére. Az eredeti tanulmányok rövid tartalmát a németen és az oroszon kívül, ettől ez időtől kezdve angolul is közzétették. A lapban egyre több illusztráció jelent meg, közülük sok színes nyomtatásban. A folyóirat fennállásának 100. évfordulóján, 1964-ben ünnepi számot adtak ki. Nónay Tibor főszerkesztő, a beköszöntőben - többek között - ezt írta: „Kérésünk a szemorvosokhoz, főleg az ifjú szemészgárdához: szorgos, aktív munkával emeljék továbbra is a Szemészet színvonalát, ápolják, szeressék a lapot”.42 A folyóirat egy évszázados útját Györffy István történeti áttekintésében követhette nyomon az olvasó. A szerző az alábbiakkal zárta írását: 41Szemészet, 1949. 1. sz. 54. 42 Szemészei, 1964. 1 sz. 1.
