Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés európai gyakorlata
KAPRONCZAY Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés 75 gyógyszerészettörténeti továbbképzést,22 amelyen nemcsak a szakosztály tagjai, hanem minden megyei Gyógyszertári Központ egy-egy képviselője vett részt. A gyógyszertári központokban külön megbízott munkatárs intézte a 19/1962. sz. rendelet végrehajtásával összefüggő, gyógyszerészettörténeti nyilvántartások vezetését, területi felügyeletét, stb. Idetartozott a védett patikák gondozása is. A területileg illetékes gyógyszertári központok jelentős anyagi áldozatokat hoztak a színvonalas működtetés és nyilvántartás területén. A gyógyszerészettörténeti továbbképzés tématervét a szervező társaságok képviselői (.Antall József, Szigetváry Ferenc, Zalai Károly, Halmai János, Rádóczy Gyula stb.), jeles orvostörténészek, művészettörténészek dolgozták ki, előadói részben az érintett társaságok tagjai és a Múzeum munkatársai lettek. Az első továbbképzés sikerét jelentette, hogy a továbbképzés tematikája szolgált alapul 1974-től a kötelező gyógyszerészi továbbképzés választható témakörébe beiktatott gyógyszerészettörténeti tanfolyamnak. A Magyar Orvostörténeti Társaság, a Magyar Gyógyszerészi Társaság, a Gyógyszerészettörténeti Szakosztályának képviselőiből alakult meg az a bizottság (1976), amely felmérte az orvos- és gyógyszerészettörténet egyetemi oktatásának hazai és külföldi helyzetét, javaslatot tett az orvos- és gyógyszerészettörténet egyetemi képzésével kapcsolatban. Az utóbbival kapcsolatban bizonyos „kettősség” mutatkozott: egyrészt a gyógyszerészettudo- mányi karon belül történő képzést nem kívánták átalakítani, de az orvostörténeti tanszéken belül is meg akarták szervezni a gyógyszerészettörténet oktatását. Ez nem állt ellentétben egymással, sőt mindegyik saját szakmai jellegzetességgel bírt. Az imént említett bizottság 1985-ben a következő javaslatot terjesztette fel az Egészségügyi Minisztériumnak, amit elvileg elfogadtak, de megvalósítására nem került sor. Tematikus javaslat a gyógyszerészet történetének oktatásához A javaslat lényeges része, hogy az előadások nem a megszokott időrendi beosztást követik. A különböző témakörök történetét általában párhuzamosan tárgyalták (pld. az oktatás, a jogszabályok, a patikaellenőrzések, a gyógyszerkönyvek, stb. a XVII. században, utána ugyanezek a XVIII. században, majd a XIX. században, és így tovább), ezzel szemben az oktatni kívánt anyagot 5 fő témakör szerint csoportosítva, az ezeken belül tárgyalt kisebb témaköröket külön-külön a kezdetektől végigvíve. így a hallgató az egyes témakörök fejlődését és alakulását folyamatában érzékelheti, tehát nem darabolódik szét előtte az ismeret- anyag. Az alábbi részletes tematikát követték már 1982 óta a gyógyszerészettörténeti továbbképzések előadásai, mind az OTKI, mind pedig az egyes gyógyszertári központok által megrendezett továbbképzéseken. Tehát a javasolt tematika már kiállotta a gyakorlat próbáját, és ennek eredményeként lényegesen jobb tapasztalatok születtek, mint a korábbi tematikákat követő előadások. Az előadások természetesen elsősorban a magyar gyógyszerészet történetét kívánják bemutatni. Az általános gyógyszerészettörténetre csak ott és csak akkor térve ki, amikor és ahol arra a téma megértéséhez és értékeléséhez feltétlenül szükség van (pld. az I. fő témakör előadásai esetében). 22 SOMKL Adattár 483/1974. Teljes tématerv, előadások kéziratai, stb.
