Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Bedő Iván: Kielégítő megoldások, avagy az orgazmusterápia és a vibrátor rövid története
BEDŐ Iván: Kielégítő megoldásuk 171 bevezetése után - háztartási gépnek tekintették. így bukkant rájuk Maines, a tudományosan ritkán földolgozott téma kutatója. Feminista történészként női témát keresett, és 1977 körül a kötésről, hímzésről kezdett anyagot gyűjteni, de nagy meglepetésére a régi női lapokban nemcsak kézimunkához kapcsolódó tudnivalókat talált, hanem minduntalan vibrátorhirdetésekre bukkant. Amikor kutatni kezdett, eleinte hiábavalónak bizonyult az érdeklődése több nagy múzeumban és kutatóintézetben, majd végül egy alig ismert gyűjteményben, a minneapolisi Bakken Library and Museum of Electricity in Life falai közt bukkant az orvosi és házi vibrátorok példányaira és dokumentációjára. A Bakken hírlevelében jelent meg első cikke e tárgyban. A következmény: elvesztette állását a Clarkson Egyetemen, egyebek mellett azzal az indoklással, hogy az egyetemtől elfordulnának a támogatói, ha megtudnák, hogy az univerzitás falai között vibrátor-kutatás zajlik. E kutatásoknak köszönhetően tudhatjuk viszont a többi közt azt is, hogy a háztartási vibrátort reklámozó legkorábbi hirdetés, amelyre Maines rábukkant, 1899-ből való. A Vi- bratile márkájú, egyszerű készüléket neuralgia, fejfájás és ráncok ellen ajánlották. A Sears és Roebuck csomagküldő áruház kínálatában 1918-ban akadt olyan elektromos háztartási gép is, amelynek tartozékai között a habverő, a daráló és a többi mellett semmilyen feltűnést sem keltett a vibrátor. Bár ez nehezen ellenőrizhető, Maines állítása szerint a (Singer- féle) varrógép, a ventillátor, a vízforraló és a kenyérpirító után a női munkát megkönnyítő ötödik elektromos gépként a vibrátor kapott helyet az amerikai háztartásokban, megelőzve a porszívót és a vasalót.26 Egy jobb házi vibrátor 4-5 orvosi vizit áráért már beszerezhető volt. A 20. század elején az eredetileg rendelőkbe szánt, drágább gépek viszont - bosszantó konkurenciát teremtve az orvosoknak - szépségszalonokban is megjelentek. A kisgép csak néhány évtizedig volt titkolnivaló. E státusát az 1920-as években foglalta el, miután a tudomány lassacskán elkezdett használhatóbb ismereteket összeszedni a női szexualitásról. Maines feltételezése szerint a fordulat másik oka az lehetett, hogy nem lehetett tovább ártatlanságot vagy orvosi szempontokat színlelni, miután az eszköz a pornófilmekben akkoriban mutatkozott be mai szerepében, szex-játékszerként.27 A modern vibrátor az 1960-as években bukkant föl ismét a női magazinokban, akkor már nyíltan szexuális segédeszközként. Hisztériatörténeti munkája végén Maines úgy véli: a maszturbációhoz, a terhességhez, a menstruációhoz hasonlóan a hiszteroneuraszténiás rendellenességek kezelése is azt mutatja, mennyire medikalizálhatóak normális állapotok, különösen ha nőkről van szó. A könyvében említett példákra hivatkozva azt is megállapítja, hogy a szexualitás férficentrikus paradigmája (vagyis az, hogy a szex tartalma a penetrációtól a férfi orgazmusáig terjed) fix pont volt a nyugati orvoslás egyébként állandóan változó világában. Ami az orgazmusterápiát illeti, Maines azt is fölveti, mennyire állítható ez párhuzamba a prostitúcióval. Bár régen és most is vita tárgya, legális tevékenység-e, ha - akár nők, akár férfiak — szolgáltatásként idéznek elő orgazmust másoknál, ez a jogi kérdés föl sem vetődött a nyugati orvoslásban28. Nem a szolgáltatás lealacsonyító tehát, hanem az, hogy ki és milyen körülmények között végzi - vonja le a következtetést Maines. És még valamit megjegyez a szereplő férfiakról: „Az orvosok a jelek szerint semmivel sem tartották fontosabb26 Maines, R.P.: i.m. 100. 27 Maines, R.P.: i.m. 10. 28 Maines, R.P.: i.m. 113.
