Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Két kórtani korszak
16 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) Nem vonta kétségbe az irányzat fontosságát, de a kritikáról nem mondhatott le. Nem fogadta el például a szifilisz, a reuma, a malária állítólag felfedezett kórokozóit (1885). Tisztázatlan maradt számára a baktériumok által kiválasztott toxinok mibenléte, patho- genitásuk természete. E kérdések megválaszolását legalább olyan lényegesnek tartotta, mint az egyre terjedő baktériumvadászatot. Érzékelhető törekvése volt ugyanakkor, hogy a sejt- kórtant összhangba hozza a bakteriológiával. Ebben a korszakban gyakran hangoztatta, hogy a kórtani-kórélettani ismeretek gyors gyarapodása nyomán a „causa morbi”-) nem szabad összetéveszteni az „Ens morbi ”-val, amelynek reprezentációja az élő sejtben van: ,, Szükséges megkülönböztetni az okot (causa) és a lényeget (essentia) a fertőző betegségek esetében. A paraziták, köztük a baktériumok is mindig csak okok, a betegség lényege a szervek és a szövetek viselkedésében van, amelyeket a baktériumok vagy termékeik érintenek. Ez a megkülönböztetés véleményem szerint kardinális fontosságú." (Die neueren Forstschritte in de Wissenschaft und ihr Einfluss auf Medizin und Chirurgie, 1898.) A betegséglényeg értelmezéséhez élete végéig ragaszkodott. A romantikus eredetű on- tológikus felfogás szerint a betegség egy élő entitás, mely parazitaként van jelen a szervezet egészséges részeinek rovására. A restitució az épen maradt részek valamilyen kompenzációs folyamata révén jöhet létre. Modem kórtani összefüggésekben gondolkodva e koncepcióhoz nemigen tudunk hozzászólni. A „betegséglényeg” kérdés feltevése sem időszerű már. Már senki nem lehet az orvosok „pápája”, ahogy akkoriban Virchowot aposztrofálták. Maradandó érdemeként azonban ki kell emelnünk, hogy modem diagnosztikai és tudományos kórtani vizsgálódásainkhoz a sejtek morfológiája és patofiziológiája nélkülözhetetlenül hozzátartozik, amelyhez Virchow sejtkórtanán keresztüljutottunk el. GYŐZŐ BÍRT ALAN, DSC, MD emeritus professor of medical history H-1113 Budapest, Kenese u. 1. HUNGARY IRODALOM ACKERKNECHT, Erwin: Rudolf Virchow, Arzt, Politiker, Antropologe. Stuttgart, Enke, 1957. BIRTALAN Győző.: Fontos virchowi állásfoglalások az Archívban. Orvosi Hetilap 137 (1996) 46,2582-2584. CANSTATT, Carl Friedrich: Handbuch der medizinischen Klinik. Bd. 3. Abt. 2. Erlangen, Enke, 1846. CLENDENING, Logan: Source book of medical history. New York, Dower and Schuman, 1945. CODELL-CARTER, K. : The rise of causal concepts of disease. Burlington, Ashgate, 2003.
