Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A vízi mentés történetének elfeledett fejezete: az 1843-ban alapított budapesti "vízbehalástul mentő intézet"
KISS László: A vízi mentés történetének elfeledett fejezete 161 Az idézettek alapján leszögezhető: 1843. augusztus 15-én Szekrényessy Endre58 városkapitány elnökletével a „víz által szerencsétlenültek megmentése“ Társulat alakult Budapesten. Sajnos, további tevékenységéről ill. magáról a vízimentés gyakorlatának beindulásáról, a számunkra aránylag könnyen elérhető forrásokban (Orvosi Tár, korabeli lapok), sem az Orvosegyesületnek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban őrzött levéltári anyagában nem találtunk adatot58 59. Korbuly Orvosegyesület-története sem közöl adatot a kezdeményezés további sorsáról. Az orvosegyesületi elnök, Jankovich Antal, 1845-ben az egyesület alakulásának „évnapján“ (október 14-én) tartott ünnepi beszédében számot ad az „ez évi tudományos munkásságunkról s egyesületünk viszonyairól" - a vízi mentés ügyéről nem ejt egy szót sem.60 Ez vonakozik a szakirodalomra is. Úgy tűnik, hogy Felkai 1972-ben tett megjegyzése: „... mentéstörténettel úgyszólván senki sem foglalkozik“61 nem vesztett aktualitásából. Sajnos, maga Felkai sem - bár a szervezett mentés „előtörténetét“ ígéri dolgozata címében - említi az 1842/43-as kezdeményezést. A budapesti egészségügyi intézmények történetét közreadó legfrissebb, 2011-ben megjelent könyv „Mentők - a Mentőegyesület kiépülése"' c. fejezetében sem található utalás a reformkori kezdeményezésre.62 Még a Kresz Géza Mentőmúzeum munkatársa is csak az ötven évvel későbbi eseményekről ír, a vízimentés USA-beli történetével foglalkozva: „... mi magyarok is beírtuk nevünket a parti és folyami mentés történetébe... (1894 végére) Kresz igazgató útmutatásai nyomán a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) orvosai... saját költségükön közel 20db vízi mentőállomást állítottak fel a Duna fővárosi szakaszán, a folyamparti rendőröket és akikötők személyzetét mentőcsónakokkal látták el... Sikere ellenére néhány évnyi üzemeltetést követően a mentők által szervezett vízi mentés a századfordulón pénz hiányában megszűnt... “63 írásunkat figyelemfelkeltésnek szánjuk: a fővárosi levéltárakban, a korabeli, általunk nem látott lapokban bizonyára található lesz utalás az 1843-ban alakult „vízimentő társulat“ további sorsát illetően. LÁSZLÓ KISS, MD, DSc Physician 930 08 Úilizská Radvan 284, SLOVAKIA 58 Szckrcnycssy Endréről keveset tudunk. „A Szinnyci” szerint „ügyvéd, Pest városi tanácsos volt”. 1835-ben újra kiadta a már említett Rcttcg-félc könyvet az „álhalottakról" kiegészítve azt a 29151/1827 helytartótanácsi rendelettel „A szabad királyi városokban rendelt Halottkémck által teljesítendő rendszabásokkal”. 1839. augusztus 20- án ő tartotta a megnyitó beszédet a Schöpf alapította pesti Szegény-gyermek Kórház megnyitóján. Spira György kitűnő monográfiájából tudjuk, hogy Bécs iránti elkötelezettségét a 48-as forradalom napjaiban is megőrizte: városkapitányi (rendőrfönöki) funkcióját kihasználva „bcsúgó”lett., Amikor a főváros magyar kézre kerül, elmenekül Budapestről (ekkor már nem városkapitány, hanem „tanácsnok”). 1849. szeptember elején, amikor Haynau bevonul Pestre, egyike azoknak, akik hódolatukat nyilvánítják az osztrák fővezér előtt. A jutalom nem marad el: Szekrényessyt a pesti kerületi főtörvényszék elnökévé nevezik ki (Spira (1998) 487, 662, 664.). 59 Ez úton mondok köszönetét, Dómján Lajos levéltáros úrnak c kutatásban, 2011. július 6-án nyújtott segítségéért. 60 Jankovich (1845) 61 Felkai Tamás (1972) 171. 62 Kapronczay Károly (1996) 131-136. 63 Dcbrődi (2007) 14.
