Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A vízi mentés történetének elfeledett fejezete: az 1843-ban alapított budapesti "vízbehalástul mentő intézet"
158 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) Cervenanská szerint az utolsó kísérlet egy önkéntes mentőtársaság felállítására 1835- ben, Franciaországban történt27. Korrigálni bátorkodunk e kijelentést: volt még egy kísérlet, (Buda)Pesten, 1843-ban! A kezdeményezők, Londonhoz ill. Prágához hasonlóan, itt is az orvosok voltak. Bizonyára az 1838-as nagy pesti árvízkor szerzett „nagyszerű megrendítő tapasztalás“28 29 is közrejátszott abban, hogy az 1840-es évek elején, az 1838-ban újraindult Orvosi Tárban több írás is foglalkozott a Duna áldozataival. Elsőként talán Grósz Ferenc vetette fel a mentőintézetek szükségességét. A november 20-i számban közölt A Dunán történő szerencsétlen esetekről Budapest (!) között című írásában még szkeptikus: „... más helyeken saját mentőházak vágynak... nálunk azonban, hol ilyen intézetek létesítésére nem számolhatunk... (ezért ajánlhatók) a hídon fölüli és alóli borbélyműhelyek, hová mindenütt mentőkészülékek lennének leteendők... "2L>. Egy héttel később ,,tabellaris átnézete a most érintett vizbefultaknak“ van hivatva támaszpontot nyújtani ,,az úgynevezett mentőházak szükségé- ről“30 31 *. A Karácsony napján megjelent 26. számban pedig Frommhold Károly már idézett dolgozata címében is egyértelművé teszi a dolog halaszthatatlanságát. O is „a sebészi műszobák közelében " véli a mentőházak elhelyezését, mert ,, így a megmentendő nem lenne orvos érkezteig egészen óvatlanok keze alatt“2'. Időközben az egyre aktívabbá váló, 1837-ben alapított Societas Literaria Pesthiensis Medicorum Practicorum (Gyakorló Orvosok Pesti Tudományos Egyesülete) - közismertebb nevén az Orvosegyesület32 - ülésein is szóba kerül a vízimentés ügye. Korbuly egyesület-története szerint az 1842. decemberi 31-i ülésen már tárgyalták „a vízveszély elleni életmentő intézet “ kérdését is.33 34 A vízimentés ügyének sorsát felgyorsította az 1843. július 8-án bekövetkezett tragédia, melynek során „közel 20 szülőt... a Duna hul- lámiba temeteiM. Ez arra késztette az Orvosegyesületet, hogy 1843. július 15-i ülésen Fölhívást fogadjon el. „ 1826-184J-kig a pesti oldalon 304 halott húzatott ki Dunábul, a budai oldalon pedig, hol csak 1838-1842-dikig bírunk hivatalos adatokkal 46. Pesten tehát általánosan 19, Budán 11 ember vesztené a Dunában évenként életét... elég ok ez arra, hogy bennünket férfias cselekvésre fölhívjon " - indokolja az Orvosegyesület lépését a Fölhívás. A , férfias cselekvés“ azonban nemcsak az orvosok ügye, hanem „az ikerváros lakosainak önmaguk s családjaik iránti legszentebb kötelessége, kevés kiadást nem kímélvén - vízveszély elleni mentőintézetet alapítani“. így Budapest35 lakosai egyrészt Amsterdam, Bécs, Hamburg, London emberbaráti példáit követendik“, másrészt a pesti intézet mintául szolgálna a haza többi városainak. 27 Cervenanská (1973) 123. 28 Frommhold (1842) 407. 29 Grósz Ferenc (1842) 326. 30 Schlesinger (1842) 341. 31 Frommhold, (1842) 411. '2 1844-ben, a Honi Vezér naptár hasábjain már mint „a pestbudai orvosok királyi társasága” teszi közzé alapszabályait (155.) 33 Korbuly (1938) 128. 34 Jankovich -Wagner (1843) 96. 35 A reformkor vége felé már gyakran használják a Budapest megnevezést, bár Pest és Buda egyesítésére ekkor még nem került sor.
