Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: Kísérletek a tábori egészségügy megszervezésére a tizenöt éves háború folyamán (1593-1606)

120

Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013)

sek.6 A vágott, szúrt és lőtt sebek mindegyike gyakran előfordult és szakszerű ellátást igényelt az ezreddel, csapattal vagy a táborral vonuló borbélyoktól, seborvosoktól és orvosdoktoroktól.7

Még súlyosabb gondot jelentettek azonban a különböző betegségek, amelyeket kiválthattak ételek, italok, a levegőváltozás, a hőség, a hideg, a rossz alvás, a fegyverzet és páncélzat viselése, a sok őrség, valamint a füst és káros bűzök a puskaportól és a kanóctól.8 9 Elég csak megemlíteni, hogy 1599-ben Johann Eustach von Westernach’ keserűen jelentette Albert főhercegnek, hogy a betegségek és járványok tizedelte sereg nagyobb szabású hadműveletekre képtelen, mivel összesen 15 vagy 16 000 hadra fogható katona túl kevés ahhoz, hogy a siker reményében szembeszálljon, csatát vívjon az oszmán csapatokkal.10 11

Érdemes tehát röviden számba venni mindazokat az okokat, amelyek betegségeket idézhettek elő a katonák körében. A környezeti körülmények, az ismeretlen és szélsőséges éghajlati viszonyok gyakran hozzájárultak a katonák megbetegedéséhez és halálához. Az úgynevezett „kis jégkorszak”, amellyel a 14. és 19. század közötti gleccser előrenyomulások időszakát jelölik, egyik leghidegebb időszaka a 16-17. század fordulójára esett. Az 1550-es évek közepének meleg, száraz nyarai a század végére egyre hűvösebbé és csapadékosabbá váltak. Az 1580-as évek közepén az alpesi gleccserek előrenyomultak és ez a folyamat egészen a századfordulóig tartott. Ennek következtében az éves középhőmérséklet átlagosan 1,2-1,4 Celsiusszal lett alacsonyabb, mint korábban. Ez azt jelentette, hogy a telek egyre hidegebbé, zordabbá váltak, mig a meleg nyarakat a hűvösek váltották fel, amelyek ráadásul egyre csapadékosabbak is voltak. A klímaváltozás a Kárpát-medencét sem kerülte el. A 16. század közepétől kezdődő hideg időszak tetőpontja az 1595 és 1602 közötti évekre esett." 1598. október 7-i jelentésében Westernach azt tudatta az Udvari Hadi6 Csak egy példát hoznék fel a sebesülésekre: Gianfranccsco Aldobrandini 1597. augusztus 21-én azt írta a Pápát ostromló keresztény táborból Giorgio Blandratanak, hogy a Johann Friedrich von Mörsburg vezette roham során sokan maradtak sebesülve a várfal alatt, köztük maga a roham vezetője is. ; A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította Pálffy Géza. Szerk. Hermann István. Pápa, 1997. 160.

7 Gersdorf, Hans von: Feldbuch der Wundarznei. Mit einem Vorwort zum Neudruck von Johannes Steudel. Darmstadt, 1967.

8 Jelentés az alsó-ausztriai kormányzat és kamara, valamint Pcdro de illancs tárgyalásáról, 1596. január 26. ÖStA HKA HF RN. 79 Konv. 2. August 1599. Fol. 213r.-230r.; Cobcrus, Tobias: Observationum medicarum castrensium Hungaricarum decades tres. Helmstadt, 1685.20.

9 Johann Eustach von Wcstcmachra, a Német Lovagrend margentheimi és kapsenburgi kontúrja volt. 1598 áprilisától az udvar javaslatára birodalmi főhadbiztos. A birodalmi hadbiztos instrukciója, 1598. június 13. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Mainzer Erzkanzlerarchiv Reichsakten, Fase. 95,a Fol. 548r.-551v. A birodalmi hadbiztos instrukciója, 1598. június 17. ÖStA HK.A Instrukcioncn Sign. 334. Fol. 1-6. - Schulze, Winfried: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer ausseren Bedrohung. München 1978. 327.; Noflatscher, Heinz: Glaube, Reich und Dynastie. Maximilian. Der Deutschmester (1558-1618). Quellen und Studien zur Geschichte des Deutschen Ordens. Band 11. Marburg 1987. passim.; Bagi Zoltán: "... egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig. A töröksegély kérdése és az 1597/1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. In: Századok 141 (2007: 6. sz.) 1455-1481. 1477.; Bagi Zoltán Péter: A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Budapest 2011.281.

Hatvani (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. III. kötet (1553-1608) Pest, 1859. 121.

11 Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. A feljegyzéseket feldolgozta: Réthly Antal. Budapest, 1962. 102-117.; Héjjá Pál: A tábori egészségügy Buda visszafoglalása korában. Budapest, 1936. 64-