Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Józsa László: Középkori koponyalékelés - magyar sajátosság?
112 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) meg. Gyógyulásról (tartós túlélésről) akkor beszélünk, ha a csontszélek behegedtek, felületükön új csont képződött. Ehhez a folyamathoz kb. egy évre van szükség. A műtét után 2-3 héttel jelennek meg a gyógyulás mikroszkóposán észlelhető első jelei. A rövid túlélés alatt a lékelés után hetekkel kezdődő időszaktól, a hónapokig tartó periódust értjük. A leletek makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatával nem állapítható meg, hogy esetleg napokkal túlélte-e a beavatkozást a sérült, vagy műtét közben, netán órákkal azután vesztette-e életét.? Ezeket a leleteket soroljuk a túlélés nélküliek közé. Nem elhanyagolható az sem, hogy az inka sebészeken kívül, egyedül a honfoglaló gyógyítók kísérelték meg a csonthiány pótlását,19 s ezzel az eljárással nagy mértékben javult a sérültek életminősége. Magyarországi leletek A trepanált koponyák száma: A történelmi Magyarországról összesen 178, az ország jelenlegi területétől 145 lékelt koponyát tartottunk számon, legalábbis 2011-ben. A trianoni határokon túli területekről ösz- szesen 33 leletet ismerünk. Ezek közül 9 a honfoglalás, 5 az Árpád-korból való. A mai területünkről a neolithikumból 8 (4,49 %), a rézkorból 2 (1,12 %), a bronz- és vaskorból 19 (10,69 %), a római korból 3 (1,68 %), a korai népvándorlás időszakából (2-5. század) 10 (5,61 %), az avar korból (6-9.. század) 16 (8,98 %), a 10. századból 91 (51,12 %), (az elcsatolt területeken előkerültekkel együtt 100 darab [56,18 %]), az Árpád-korból 15 [13,22 %] (az elcsatolt területeken lévőkkel együtt 20 [11,23 %]) koponyát tartunk számon.20 A trepanációk közel 70 %-a etnikailag a magyarsághoz köthető (III. és IV. Táblázat). IV. Táblázat. Koponyasebészeti centrumok a X. századi Magyarországon A központ helye A központban cs 40 km-cs sugarában talált leletek száma Balaton déli vége (Balatonújlak-Vörs) 15 Budapest (mai területe) 7 Duna-Tisza köze (Szolnok-Nagykőrös közti terület) 8 Felső Tisza vidékc-Karos 9 Mátraalja (Kál-Eger-Tisza közti terület) 5 Maros vidéke Erdélyben Gyulafehérvár körzete 3 Nyitra vidéke 5 Püspökladány vidéke 8 Tisza-Maros szöglet - Szeged 6 Összesen 9 centrumban 66 db az összes honfoglalás-kori eset kétharmada Ha az előbbi feltételezésünk megállja a helyét, akkor azt is kijelenthetjük, hogy a 10. század alatt, Liptószentmiklóstól az erdélyi Maros-menti településekig, Marosdécsig, Gyulafehérvárig és Szalacsig, a délvidéki Szabadkáig (ugyanis ezeken a településeken leltek honfoglalás-kori trepanált koponyákat) birtokba vették a honfoglalók a Kárpát-medencét. Józsa-Fóthi (2006) cs (2010) 211 Józsa-Fóthi (2007)
