Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)

TANULMÁNYOK - Varga Benedek: Antall József és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

6

Comm. de Hist. Artis Med. 218—221 (2012)

pével és főigazgatói tevékenységének néhány jellemzőjével ismertessem meg az érdeklődőt. Olyan hivatali utódként teszem ezt, akit pályakezdőként még Antall vett fel munkatársai sorába, s aki 18 évvel a legendás főigazgató távozása után igyekszik a gyűjteményt a 70-es, 80-as évek sikereinek szintjére visszaterelni. Bizonyos értelemben tehát főhajtás ez az írás a kimagasló előd alkotása előtt. Főhajtás, ami Antalinak a kortárs muzeológia, könyvtár-, és levéltártudomány területén felmutatott működése előtt történik.

Ahhoz viszont, hogy fel tudjuk mérni, hogy intézményszervezői és irányítói tevékenysége mit jelentett az 1970-es és 80-as évek magyarországi múzeumai között, sőt - az orvostörténelem evidensen intemacionális jellege miatt - Európájában, meg kell ismerkednünk a szakterület történetének hátterével, a környezettel, amelyben dolgozott. Azzal, hogy mi is (vagy éppen mi minden lehet) egyáltalán az orvostörténelem, s miért és hogyan lehet fontos egy orvostörténeti gyűjtemény egy főváros, egy ország számára. Tudománytörténeti utazásra hívom tehát az olvasót, s ezen belül is a gyűjtemények történetéről és a kultúrában betöltött szerepéről fogok beszélni, s ezen keresztül mutatom be, hogy Antall múzeumszer- vezői tevékenysége, hogyan kapcsolódott több évszázad folyamataihoz, és számos ponton milyen megdöbbentően modem volt már 30-40 évvel ezelőtt.

Természettudományi és orvosi múzeumok Európában

A mai, 20-21. századi orvostörténeti múzeumok kialakulása, a nyilvános gyűjtemények létrejötte hosszú folyamat eredménye, amelynek kezdetei legalábbis a reneszánsz korig nyúlnak vissza, és számos kulturális, művelődési, és tudományos tényező befolyásolta kialakulásukat, mai formájukat és nagyságukat. Hogyan, milyen okok alapján merült fel egyáltalán, hogy a medicina történetének tárgyi és írásos emlékeit gyűjteményekben helyezzék el? Milyen célból jöttek létre ezek a gyűjtemények, és mikor mit értettek orvostörténelem alatt?

Noha egy orvostörténeti múzeum nem feltétlenül tartozik egy ország legkézenfekvőbb múzeumai közé, azonban a 21. századra mégis több mint ezer kisebb-nagyobb nyilvános orvostörténeti múzeumot tartunk nyilván világszerte, s ebből csak Európában több mint kétszáznegyvenet. Az 1963-ban létrejött budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot a legnagyobbak közé sorolhatjuk gyűjteményének, állandó kiállításának és látogatószámának nagysága valamint nemzetközi ismertsége alapján. Hogyan ment végbe ez a folyamat? Hogyan történt, hogy Magyarország számos gazdagabb európai országnál erősebbé vált ezen a téren?

Az orvostörténeti múzeumok anyagát a történelemről általában alkotott nézetek, a tudománytörténettel kapcsolatos elgondolások, a gyűjtés kulturális, művelődési, oktatási vagy éppen tudományos jelentősége és persze a gyűjtés szenvedélye egyaránt befolyásolták. Az orvostörténeti gyűjtemények kialakulásának megértéséhez meg kell ismerkednünk a természettudományi gyűjtemények létrejöttével, és az ezekből szakosodó orvosi, majd orvostörténeti gyűjtemények történetével. Mivel történeti, szaktörténeti gyűjteményekről beszélünk, ugyanakkor tisztába kell jönnünk az orvostörténelem diszciplínájának kialakulásával, tematikájának és módszertanának változásaival.

Az alexandriai muszeion, majd a középkori reprezentációs gyűjtemények után az érett reneszánsz időszakában, a 15. századi Firenzében találkozunk modem értelemben vett tu-