Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Az orvostörténelem oktatásának formái a lengyel egyetemeken

62 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) kívül beszélt latinul, angolul, németül, olaszul, franciául. 1834 decemberében pályázati vizsgát tett le Krakkóban a professzori kinevezés elnyerése érdekében, amelynek írásbeli feladatain egy egész napon át dolgozott. 50 kérdés közül 16 volt az orvostörténelem tárgy­köréből. Az orvostörténelmi kérdésekre adott válasza 18 oldalt tett ki, többségét latinul fogalmazta meg. A felhasználandó irodalomban megnevezte Sprengel, és Chulant munkáit, a későbbiekben a tananyagot bővíteni kívánta a legújabb orvosi irányzatok ismertetésével. A sikeres pályázat alapján 1835 júliusában foglalhatta el professzori székét. Az orvostörté­nelem oktatására heti 5 óra állt rendelkezésére, igaz, az első évben csak 5 hallgató iratko­zott be előadásaira, de a következő évben hallgatóinak száma már meghaladta a 30 főt. Az előadásainak ismertetését 1839-ben jelentette meg nyomtatásban az Orvosi Kar Évkönyv­ében, (II. kötet 28-258. 1.), amely ugyan nem sokban különbözött elődeinek tematikájától, viszont az oktatási anyagba bevonta Hecher, Ehl, Lassing, Isensee, Ackermann és Hoeven munkáit. Másik alapvetésnek számító orvostörténeti munkája Az igazságügyi orvostan fej­lődése és a kezdeteinek történeti-kritikai elemzése c. hosszú tanulmánya, amelyben gazdag kéziratos és történeti forrásokat dolgozott fel. Valójában ez az első lengyel nyelvű és erede­ti forrásokra támaszkodó igazságügyi orvostant feldolgozó orvostörténeti munka. Ugyan­csak kiadta Az orvostörténelem lengyel forrásai és gyűjteménye c. kötetét, amelyben a Ja­gelló Egyetem könyv-, kézirat és ritka dokumentumait vette számba. Lengyel nyelvre for­dította Haeser kézikönyvét. Valójában Hechel nevéhez fűződik a krakkói egyetem orvos- történeti múzeumi gyűjteményének megalapítása, az orvostörténeti dokumentumok tudo­mányos feldolgozása, valamint a hazafias érzelmű lengyel orvostörténeti tudományos kuta­tása. A munkát sokban segítette az orvosi kar professzorának, Krakkó főorvosának, Józef Jakubowskinak (1796-1866) 1833-ban létrehozott alapítványa, amellyel a lengyel tudo­mány és orvostörténelem kutatását és lengyel nyelven való kiadását kívánta előre mozdíta­ni. Ez az alapítvány valóban ösztönzően hatott az orvostörténeti és egyetemtörténeti mun­kák megírásához és közreadásához. Ennek éppen olyan nagy jelentősége volt a krakkói orvostörténeti kutatások ösztönzésében, mint általában Hechel munkásságának. Hechel szemlélete találkozott a lengyel nemzeti öntudattal, a lengyel történeti múlt iránti fokozott érzékenységével, amely a 19. század közepén már rangos helyre emelte a lengyel orvostör­téneti kutatásokat, Krakkóban és más lengyel városokban nem számított magányos és külö­nös személynek az „orvostörténész”. Hechelnek is lettek neves követői más lengyel terüle­teken működő egyetemeken, közülük kiemelkedett Ludwik Gasiorowski (1807-1863), a poznani egyetem orvostörténelem professzora. Ugyancsak Hechel hatásának kell tekinte­nünk, hogy Józef Majer (1808 - 1899), a krakkói egyetem tanára és rektora, az 1813-ban alapított krakkói Lengyel Tudományok Akadémiájának elnöke, nyolc kötetben dolgoztatta fel az ősi lengyel egyetem történetét, adta közre dokumentumait, és különös hangsúlyt he­lyezett az orvosi kar múltjának. Majer orvosi diplomával rendelkezett, így pontosan megér­tette Hechel szándékát a lengyel orvostörténelem múltjának feltárásával kapcsolatban. Ezért is szorgalmazta Hechel halála után Gasiorowski meghívását a krakkói orvostörténeti oktatás élére, bár a döntés már a krakkói egyetem rektorának felelősségi körébe tartozott, hiszen az 1846. évi lengyel galíciai felkelés leverése után Ausztria megszállta az önálló krakkói városállamot, amely a bécsi Belügyminisztérium felügyelte alá került. Gasiorowski meghívását elutasították, viszont hozzájárultak ahhoz, hogy az igazságügyi orvostani és orvosrendészeti tanszék élére Fryderyk Skobelt (1806-1876), az anatómiai intézet profesz- szorát nevezzék ki, aki egyben az orvostörténelem előadója is lett. Skobel kinevezése ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents