Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Bányaorvoslásunk a 18. században
56 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) Mintegy tíz évvel később -1787-ben - jelent meg Marosszék főorvosa, Mátyus István (1725-1802) hatkötetes O-és Új Diaetetica c. müvének első kötete.19 A dietétikai (életmód) irodalomra jellemzően fontos helyet kapott a kötetben az ember életterének nélkülözhetetlen eleme, a légkör minőségének taglalása, az egészséges és a különféle betegségeket okozó levegő, légjárás, orvosi bemutatása.20 A „minerális gőzök”-ről szóló alfejezetben érzékletesen leírta az ércekből felszabaduló gázok és gőzök egészségromboló hatását. „... a’ réz, ón, kivált a’ fekete ón, és ezeknek alakjai, a kéneső21 és kénkő,22 23 egérkő,22 gálitz - kő, piskoltz,24 mellyeknek a' bányái is, a' honnan ásattatnak, a huták is, a ’ hol kiolvasztattanak és meg-tisztíttatnak: a ’ műhelyek is, a ’ hol ezekből dolgoznak igen egészségtelenek. ” Ebből következik, hogy ,,a’ bányászok és az e' félékkel bánó mester-emberek rendszerint mind ollyan színtelenek, soványak, betegesek... a fulladozás, hectika,25 tagoknak reszketsége és el-esése, gutta-ütés, vérveszteség, víz-kórság, száj-rothadás, belek'fájdalma, megorvosol- hatatlan kólikák idő előtt kínoson megemésztik őket. ”26 27 A sóbányákat nem tartotta annyira veszélyes munkahelynek, annak ellenére, hogy a sóbányászok is számos külső sérülést mutató károsodást szenvednek, ahogy Mátyus írja: „ a’ sónak gőze a’ sós kamarák’ tégláját, meszit, vasát megemészti: így a ’ sóvágók, ’s sófözők is többnyire puffadt, sebes, varas testtel járnak. ”27 Megállapításai tényszerűek, konkrét gyógymódot, óvó rendszabályt nem említett. Végezetül vessünk egy pillantást arra, hogy a bányaegészségügy, vagy egészében az iparegészségügy, a munkások egészségvédelme vajon kapott e fontosságának megfelelő helyet, figyelmet a 18. században komoly fejlődési szakaszát élő egészségpolitikában, a közegészségügy központilag szervezett, irányított rendszerében. Ha rövid, konkrét választ kívánunk, akkor sajnos nem. Sem az 1770-es Generale Normativum, sem annak kiegészítései, sem a két 1793-ban összeállított törvénytervezet nem tartalmazza az iparegészségügy központi megszervezésére irányuló szándéknak még csak a nyomát sem. Éppen ezért érdemes Huszty Zakariás Gottlieb (1754-1803) egyik munkájára irányítani a figyelmet. 1786- ban látott napvilágot a Diskurs über die medizinische Polizei című kétkötetes munkája,28 amely a felvilágosodás kori egészségpolitika magyar szerzőtől származó, legkiemelkedőbb müve. Jellegzetes, kameralista szemléletű összeállítás. Alapgondolatként az uralkodó és az állam patemális szerepét hangsúlyozta, az alattvalók anyagi, testi és szellemi jólétéről való gondoskodás formájában, hiszen a képzett és egészséges, jó munkabírású lakosság jobbat és többet tud dolgozni az uralkodó és az állam hasznára. Az egészségügy minden területét alapos vizsgálat alá vonta, rámutatott a hiányosságokra és javaslatot tett a megoldásra. A munka összeállítása során természetesen a neves kortárs szerzők egészségpolitikai, köz19 Mátyus István: Ó- és Új Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolgatására ... nevezetes természeti eszközöknek ... elé-számlálása. .. Posonyban, Landcrer Mihály, 1787. 211 Mátyus: i.m. 1 .köt. Az Aerről.vagy Éltető Égről c. fejezet 21 Kéneső = higany 22 Kénkő = kén 23 Egérkö = arzén 24 Piskoltz =antimon 25 hektika: tüdőbaj, tüdövész, tüdősorvadás, tuberkulózis, szárazbclegscg, phthisis, ászkor. 26 Mátyus: i.m. 250. 27 Mátyus: i.m. 250. 28 Huszty, Zacharias Gottlieb: Diskurs über die medizinische Polizei. Bd. 1-2. Pressburg und Leipzig, Anton Löwe, 1786.
