Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Varga Benedek: Antall József és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
20 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) lág bemutatásán keresztüljut el a modern nyugati orvostudomány megteremtéséig. A kiállítás a nemzetközi és a magyar anyagot párhuzamba állítva mutatja be, ami elősegíti a magyar medicina európai kontextusának megértését. A kiállítás súlypontozása ugyan ma már vitatható, hiszen a 18-19. századi anyag teszi ki a tárlat háromnegyedét, azonban a végleges rendezés idején (az 1970-es évek második felében) ezzel az anyaggal rendelkezett a múzeum. A kiállítás legfontosabb jellegzetessége az említett átfogó jelleg: a kiállított anyag a szorosan vett orvosi tárgyakon és dokumentumokon kívül művészeti alkotásokat (festmények, szobrok, érmek, rajzok etc.) is felvonultat, s hogy magukat az orvosi, patika eszközöket is iparművészeti tárgyakként kezeli. Másfelől a kiállítás narratívája folyamatosan reflektál az egyes korszakok általános művelődési, kulturális viszonyaira. A kiállítás ezért aratott komoly sikert megnyitásakor. A 21. századra a legtöbb európai orvostörténeti múzeum tematikailag hasonló irányba fordult, ami jelzi, hogy mennyire korát megelőző volt az Antall által képviselt szellemiség az 1970-es években. Mára már az állandó kiállítás - mondanivalója egészét tekintve - nem igazán korszerű. Vizuális megformálásában pedig igen-igen elavult. Sajnos az elmúlt másfél évtizedben, amióta igazán érzékelhető a kiállítás meghaladottsága, avítt technikai megoldásai, nem nyílt mód egy korszerű állandó kiállítás 60-80 milliós költségeinek előteremtésére. S a kiállítás - éppen tárgygazdagsága miatt - oktatásra, képzésre továbbra is kiválóan alkalmas. Az állandó kiállítás mellett a SOMKL országos jelenlétének megteremtésében igen fontos szerepet játszott a védett vidéki múzeumpatikák hálózatának kialakítása, és mellettük a vidéki patikamúzeumok létrehozása. A SOMKL szerepe ebben részben a kezdeményezőé volt, részben pedig kölcsönzött anyaggal, kiállítási rendezéssel vett részt a folyamatban. Hatására 1990- ig bezárólag 65 antik patikabútor és patikaedényzet került az országosan védett kategóriába, és számos patikamúzeum jött létre (Kőszeg, Pécs, Győr, Eger, Kecskemét, Budapest etc.) Mindez már a SOMKL vezetése alatt álló országos hálózat megteremtésének kísérletét mutatta amelyben Antall segítője egyik helyettese, Vida Mária, valamint Kőszegen Szigetváry Ferenc volt. Az elképzelés hasonló képet mutatott a 80-as években kialakított francia patikamúzeumok hálózatának szervezeti kialakításával, amelyről Antalinak a 70-es 80-as években nemigen lehetett tudomása. A rendszerváltás során a patikamúzeumok többnyire megyei, néha városi fenntartásba kerültek. A SOMKL szakmai ellenőrző és irányító tevékenysége így azóta jóval kevésbé tud érvényesülni, azonban több esetben ezek a gyűjtemények megtalálták helyüket egy-egy lokális közösség életében. Napjaink egyik kérdése, hogy a megyei múzeumi hálózatok jelenlegi 2012-13-as teljes átszervezése során, hogyan, milyen szervezeti formában tudjuk megőrizni ezeket a fontos intézményeket. A SOM tudományos arculatát, a kutatási irányokat a 70-es évektől nagymértékben meghatározta Antall személyes érdeklődése. Noha Antall történeti érdeklődése összetett volt, mégis középpontjában a magyar polgárosodás 19. századi fejlődése állott. írásaiban a 20. század derekára még jellemző, sőt az 1950-es években felújított Széchenyi-Kossuth konfliktust Eötvös József tevékenységének az előtérbe állításával igyekezett feloldani. Antall megközelítése az 1960-as-70-es években mindenképpen újszerű volt abban a tekintetben, hogy a 19. századi magyar átalakulás értelmezését a nagypolitika (nyelvkérdés, jobbágyok örökváltsága, népképviseleti országgyűlés, illetve iparosítás, közlekedés fejlesztése) egyes témaköreiről az államigazgatás, az államszervezés, az Ausztriához való viszony és a liberális politikai gondolkodás aprólékos feldolgozásának irányába vitte. A korábbi nemzeti romantikus, illetve népi romantikus szemléletet, ezzel megkerülte, de egyúttal túl is tudott lépni
