Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
BALÁZS P.: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem megnyitásáról 179 rézmetsző volt és a kor legnevesebb művészének (Johan Georg Wille, 1715-1808) párizsi műhelyében tanult. Bécsbe 1766-ban tért vissza, ahol Mária Terézia engedélyével akadémiai iskolát alapított. Mindkét rajzot bemutatták a királynőnek, kérelmezve azok rézbe metszését. Erre azonban nem került sor, és a további sorsukat Pauler is csak szájhagyomány alapján, lábjegyzetben (132. o.) ismerteti. Ennek megfelelően először a rajzok a ,,királyi tanács tollnoka”, Schauer Endre apát birtokába jutottak, aki azokat tovább adta Markovics Mátyás királyi tanácsosnak, a Helytartótanács tanulmányi bizottsága ülnökének. Markovics végül is a két rajzot az egyetemnek ajándékozta, „melynek termét most is díszítikPauler, mint egyetemi tanár, dékán, sőt rektor, nyilvánvalóan jól ismerte a képeket, tehát azok 1880-ban még azonosíthatók voltak. Továbbá az is bizonyos, hogy a képek a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem rektori hivatalában voltak kifüggesztve 1945-ig, amíg a II. világháború Budapestet is elérte. A képet (1. ábra) egy II. világháború előtti kiadvány is bemutatja, avval a megjegyzéssel, hogy „a képet a rektori hivatal szíves engedelméből közöljük” (3). Alsó vízszintes sávjában a latin nyelvű aláírás magyarul a következő: ,,A Budai Királyi Egyetem ünnepélyes megnyitása 1780. június 25-én, Mária Terézia Őfelsége, Magyarország Apostoli Királynőjének negyvenedik koronázási évfordulóján, amely ünnepségen gróf Pálffy Károly királyi biztos, a Királyi Udvari Kancellária alelnöke a legmagasabb helyet foglalja el, az Egyetem Királyi Szenátusa a terem jobb oldalán, az Akadémiai Magisztrátus az egyetem professzoraival a bal oldalán helyezkedik el. A közöttük lévő központi helyen a Kancellária titkára olvassa fel a Királyi Alapító Okleveleket. A körülöttük álló koszorút az ország vezető személyiségei és a meghívott vendégek alkotják. ” („Solemnis Inauguratio Regiae Universitatis Budensis die 25. Junii, Anno 1780, a Coronatione vero Mariae Theresiae Augustae et Reginae Hungáriáé Apostolicae Quadragesimo Inqua Regius Legatus Comes Carolus Pálffy Aulae Regiae Pro-Cancellarius altius extracto loco sedens, cum Regio Senatu Unviersitatis dextrum Palatii occupat partem, Sinistram vero Magistratus Academicus, et Professores eiusdem Universitatis. Hos inter omnes quasi in Medio Aulicus secretorius Diplomata legit Regia. Reliqua Corona quae circumstat Illustriorum est Hospitum "). A Budapesten zajló háborús események során a kép eltűnt a rektori hivatalból, és azóta sem került elő, tehát valószínűleg megsemmisült. Készült azonban az aulát (tróntermet) ábrázoló képről 1935-ben egy szépia árnyalatú, postai képeslap méretű másolat, amely elektronikusan is elérhető az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján, de itt nem tüntetik fel az alsó sávban elhelyezett latin szöveget (4). Sajátos képi dokumentum egy életnagyságú, álló alakos Mária Terézia festmény (2. ábra), amely Joseph Hauzinger (1728-1786) bécsi udvari festőtől származik, és a királynőt idős korában ábrázolja. Pálffy jelentése egyértelműen megerősíti, hogy jelképesen egy ilyen festmény képviselte a királynőt az ünnepségen. Sajnos nincs minden kétséget kizáró bizonyítékunk arra, hogy ezt a képet használták az alapító ceremónia során. Schmutzer „remek kézi rajzáról” fennmaradt képek alapján, a körvonalak szerint valószínű, hogy mégis ezt a képet állították fel 1780. június 25-én a királyi palota tróntermében. Egyébként az ábrázolás speciális magyar rendeltetését egyértelműen jelzi a jobb oldalon a Szent Korona előtérbe állítása, és a Mária Terézia által 1764-ben alapított Szent István rend lovagkeresztje, amely az egyszínű fekete ruházat egyetlen díszítménye. Az ünnepség után a képet a királyi egyetem őrizte, de 200 éves sorsáról nem rendelkezünk pontos adatokkal. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának leltári tulajdona. A Képzőművésze
