Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Nagy-Tóth Mária: A gyógyítás ára a Batthyány udvarban 1633 és 1664 között
132 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) Járandóságát nemcsak pénzben kapta, hanem természetben is: gabonában, húsban, borban és cipóban. A szerződés szerint urának, annak feleségének és gyermekeinek gyógyítását látta el, minden időben és helyen (például másik uradalomban való tartózkodás esetén is) rendelkezésükre állt gyógyszereivel legjobb tudása szerint. Elkészítette a gyógyszereket, vizet égetett, azaz desztillált, működtette a patikát.19 Ennek fejében a fizetése mellé kosztat és kvártélyt („ Cost und wohnung ”) kapott. Szerződése határozott időre, egy évre szólt, de meghosszabbíthatták, illetve ő maga is felmondhatott. A konvenciós- és prebendajegyzékek valamint a családnak írt levelek alapján kitűnik, hogy előbbi mellett döntöttek: egészen 1657-ig kimutatható jelenléte az udvarban. Jakob Klain 27 évesen már patikusként levelezett a Batthyány család tagjaival, küldött nekik gyógyszert, látta el őket tanácsaival, noha csak 37 évesen állt a Batthyányak szolgálatába. Szerződésének pontjait legjobb tudása szerint teljesítette, ezért meg is voltak elégedve munkájával. Ez derül ki fizetéséből, mely az udvari orvosokéval vetekedett és a hosszú időből, melyet az udvarban töltött: évi 100 guldent, azaz 100 forintot, 4 köböl búzát, 15 köböl rozst, 3 köböl árpát és 1 köböl borsót és 12 akó bort kapott, naponta pedig 1 tehénhúst és 2 db cipót. Ha az 1657-es évet tekintjük aktív szolgálati ideje végének,20 akkor szerződésétől (1645) számított 12 év után távozott az udvari szolgálatból, 49 évesen. A Szigetváry által megadott születési (1608) és halálozási (1676 és 1680 között) adatokat tekintve megállapítható, hogy Jakab 68-72 évet élt, ami elég tisztességes kort jelentett az akkori viszonyok tükrében.21 A szerződés idejétől számítva azt jelenti, hogy 31-35 évet töltött Szalónakon. Érdekes, hogy családjáról nem nyilatkozott egyik levelében sem, s Szigetváry sem említette, hogy az általa végzett kutatások során találkozott volna Jakob Klein esetleges házasságkötésének időpontjával. Olyan messzemenő következtetéseket azonban még nem lehet levonni, hogy Jakab nőtlen vagy gyermektelen volt vagy épp csak a munkájának élt és emiatt nem nősült meg soha. Előfordulhat, hogy mindössze arról van szó, hogy nem akarta urát terhelni a családi gondokkal: külön tudta választani a munkát és a családot. A vízégetők A vízégető mesterek végezték az úgynevezett lepárlást - desztillálást -, amely a feldolgozás alapja volt. Ezzel a folyamattal virágvizeket, olajokat nyertek, kozmetikumokat készítettek.22 Nagy-Tóth Mária: Jakob Klein, a Batthyányak szalónaki patikusának levelei 1635-1657. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. Szerk. Bősze Sándor. 2009-2010. 7-21. 19 vízégetés: borégetés, azaz pálinkafőzés. Valamiképpen párolták és párolják ma is a bort és borpárlatot, azaz pálinkát, vagy amint regente nevezték, „égett bort” készítettek belőle. Hasonlóképpen a vizet is égettek, azaz már régen is volt vízpárlat, melyet ma közönségesen desztillált v/znek neveznek. Tehát a vízégetésen eleink a desztillálást értették.ld.: [ványi, 1956. 5. Szalónakon már 1601-ben működött vízégető, ld.: Iványi, 1956. 7. 2Ű Levelei, konvenciós -és prebendajegyzékek alapján. 21 Batthyány 11. Ferencnek írta Lépes Bálint kalocsai érsek és kancellár 1620-ban, hogy „kegyelmed okos öreg Vr". Koppány Tibor: Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640. In: A Batthyányak évszázadai -Tudományos konferencia Körmenden. 2005. október 27-29. Körmcnd-Szombathely, 2006. 91. 1620-ban Batthyány II. Ferenc 47 éves volt, ekkor már idősnek számított, 1625-ben, halálakor pedig 52. 22 Vida Mária: Művészet és orvostudomány a történelmi Magyarországon - Medicina in artibus in Hungária. Budapest, 1994. 80. (továbbiakban: Vida, 1994.)
