Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Gosztonyi György: Környey István (1901-1988)
GOSZTONYI, Gy.: István Környey (1901-1988) 127 this occasion, a prize, Környey Memorial Tree, a small bronze sculpture, was also presented with which all the lecturers of the meeting were honoured. In the successive Memorial Sessions the Környey Society honours with this award Hungarian neurologists or neurologists living abroad in recognition of their life-work. GYÖRGY GOSZTONYI, M.D.,Ph.D. professor of neuropathology Institut of Neuropathology Charité-Universitátsmedizin Berlin Charitéplatz 1. D-10117 Berlin GERMANY gegos@zedat.fu-berlin.de ÖSSZEFOGLALÁS Környey István 1901-ben született Görzben. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. Medikusként a Lenhossék Mihály által vezetett Anatómiai Intézetben dolgozott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Schaffer Károly munkatársa lett az egyetem Agykutató Intézetében, majd Ideg- és Elmekórtani Klinikáján, itt nyerte neurológiai és neuropa- thológiai képzését. 1929-ben a német neurológia kiváló képviselőjének, Heinrich Pettének meghívására Magdeburgba, majd Hamburgba került. Közel öt évig tartó együttműködésük során a poliomyelitis pathogenesisére vonatkozó alapvető majomkisérleteket végeztek. 1933-ban Környey visszatért Magyarországra, és Szegeden Miskolczy Dezső Ideg-Elme- klinikáján nyert alkalmazást, ahol 1934-ben idegkórtanból habilitált. 1936-ban két Schaffer tanítvány, Környey István és Sántha Kálmán Rockefeller ösztöndíjjal Amerikába ment idegsebészeti képzés céljából. 1938-ban hazájukba visszatérve Környey Szegeden, Sántha pedig Debrecenben kezdte el önálló idegsebészeti tevékenységét. 1940-ben, Eszak-Erdély viszacsatolása után, Miskolczy elvállalta a kolozsvári Ideg-Elmeklinika vezetését, ahova Környey is követte őt. Környey Kolozsvárott, majd Marosvásárhelyen kedvező körülmények között építette fel az idegsebészeti betegellátást. Környeyt 1947-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikájának igazgatójává nevezték ki. 25 éves pécsi munkássága folyamán a klinika nemzetközi hírnévre tett szert, taniványai az egész országban elismerést szereztek a Környey iskolának. Az idegsebészet feltételeit a pécsi klinikán is megteremtette. Klinikáján nemcsak neurológiai és pszichiátriai, hanem neuropathológiai és neurofiziológiai diagnosztikai és kutatómunka is folyt. Tudományos teljesítményei elismeréseképpen Környeyt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1947-ben levelező, 1973-ban pedig rendes tagjává választotta. Ebben a minőségben 1956-ban jelentős szerepet játszott az 1951-ben az Akadémia tagjai sorából igaztalanul kizárt Sántha Kálmán kizárásának hatálytalanitásában. Környey István tudományos tevékenysége három kérdés- csoport köré tömörült. Az első a neurológiai tünettan, a második az encephalitisek patho- genesise, a harmadik pedig az agyi vaszkuláris kórképek, kiváltképp az agyi oxygenizációs
