Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
64 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) az akkor az orvostanárok esetében szinte kötelező kétlovas kocsival is elég hosszú távot jelentett. Úgyhogy 1904 után Brandt átköltözött a Vöröskereszt Kórházba. A nyugdíjazást követően is Brandt magántanári előadásokat hirdetett az egyetemen, s állandóan operált, ellátta elég széles pacientúráját. Munkásságát, különösen a Vöröskereszt Egylet keretében kifejtettet, kitüntetésekkel honorálták. 1896-ban megkapta a III. osztályú vaskorona rend lovagja, 1898-ban a címzetes miniszteri tanácsosi méltóságot. 1911-ben pedig magyar nemességre emelték. 1912 nyarán szélütést követő súlyos szenvedés után érte a halál június 12-én hajnalban, élete 73. évében62. A családon kívül a Ferenc József Tudományegyetem rektora és tanácsa, az Orvosi kar valamint a Vöröskereszt Egylet Kolozsvár városi választmánya is gyászjelentést adott ki, valamennyi napilap megemlékezett róla. „Nem olyan régen, ezelőtt egy-két évtizeddel is nagyot jelentő fogalom volt a Brandt tanár neve a sebészorvosi irodalomban. A régi idők emberei úgy zarándokoltak az ósdi, primitív, de az akkori időkben ritka isteni áldásként tisztelt kolozsvári sebészeti intézetbe az ország legkülönbözőbb részeiből, mint egy csodakezű emberhez, kinek emberfeletti erő rejlik a kezeiben, amivel a sír széléről rántja vissza a haldokló ka f’ - írta az Újság63. Temetését az egyetem Farkas utcai főépületének előcsarnokából rendezték.64 Fábry Viktor lutheránus lelkész végezte a szertartást. Kenyeres Balázs orvoskari dékán rámutatott, hogy romos épületben is olyan eredményeket mutatott fel, amelyekre a világ nagy egyetemei is büszkék lehetnek. Kiemelte: „szakadatlan munka töltötte be életét, s minden tudását latba vetette, hozzá vagyonát is kockára tette, hogy az első modern kolozsvári szanatóriumot, a Vöröskeresztet felállítsa. Betegség, öregedés mind szűkebbre szorította azt a kört, mely Brandt Józseftől várta gyógyulását, és ő roskadozó testtel, erős akarattal tartott ki mégis, s pillanatig sem lankadó buzgalommal végezte hivatását ”.65 Fabinyi Rudolf prodékán a természettudományi kar és a Vöröskereszt Egylet nevében búcsúzott, a sírnál pedig Szabó Dénes a Mentőegyesület részvétét tolmácsolta. A Házsongárdi temető Lutheránus sírkertjében helyezték nyugalomra. Sírja fölé a temető egyik legimpozánsabb klasszi- cizáló svédgránit emlékművét emelték. Az egyetem 1911/12-es tanévi rektora, Szádeczky Gyula is 1912. szeptember 22-én elmondott beszámoló beszédében méltatta az elhunytat, mint „az orvos-karban utolsó tagját annak a lelkes társaságnak, amelyik Egyetemünk működését nehéz viszonyok közt megindította és virágzásra emelte ”66. Brandt utóda az egyetem sebészeti tanszékén az 1905. augusztus 11-én kinevezett Budapestről pályázó Makara Lajos lett. Kétségtelenül új szellemet hozott, kiterjesztette a sza62 Az egyháztól elkobzott, az Állami Levéltárban 71/108 sz. jelzettel őrzött (Registre Matricole) kötetbe írták be Brandt halálát: A kolozsvári Ág[ostai] H[itvallású] Ev[angélikus] Egyházközség Anyakönyve. V. köt. Halotti anyakönyv 255. lapján 17. szám alatt olvasható a bejegyzés. Eszerint a halál oka: „kimerülés - véres agyguta”. Sajnos a születési időpont itt sincs tisztázva, csak a 73 éves kort rögzítették. 63 Brandt tanár meghalt. Újság, XIV. évf. (1912) 139. sz. (jún. 13.) 64 Mind az Ellenzék, mind az Újság és a Kolozsvári Hírlap 1912. június 12-15. közötti számai részletesen beszámolnak a temetés előkészületeiről, mozzanatairól. 65 Brandt József dr. temetése. Újság, XIV. évf. (1912) 141. sz. (jún. 15.) 66 Rektori beszámoló beszéd Mondotta 1912. szeptember hó 22-én, az 1912-13. tanév megnyitásakor Dr. Szádeczky Gyula, mint az egyetem kormányáról lelépő 1911/12. tanévi rektor. Acta anni MCMXI1-X1II. Fasciculus I. 12.
