Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 55 tanszék mellett egy új műtőnövendéki állás rendszeresíttetik, amelyre pályázhat valláskülönbségre való tekintet nélkül akármely egyetemes orvosdoktori okleveles egyén, aki szorosabb értelemben vett Magyarországban vagy erdélyi részeiben született. Az ösztöndíjat az orvostudományi kar ítéli oda a sebészeti és műtőintézet igazgatójának a szokásos felvételi vizsgálat eredményére vonatkozó véleményes javaslata alapján, és a határozat a vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása után válik érvényessé. A nyertes műtőnövendék az ösztöndíj élvezetében a 2-ik és 3-ik esztendőre is meghagyható, ha az első évben tanúsított működésétől azt lehet remélni, hogy önálló tudományos búvárkodásra használja az időt itthon vagy a külföldön. Az alapítványt az orvostudományi kar kezeli. Az alapítólevelet a vallás és közoktatásügyi miniszter 1898. dec. hó 14-én 81050 sz. alatt kelt jóváhagyásával erősítette meg. ”36 Brandt tehát első sorban a mütőnövendékekben látta tanítványait, ha csak tehette, őket oktatta. Természetesen, egyetlen orvostanhallgató sem végezhette úgy tanulmányait, hogy ne vegyen részt Brandt kurzusain és ne részesüljön alapvető sebészeti képzésben. A Tanrendek szerint évtizedeken át az I. félévben Különös sebészi kór- és gyógytan címmel heti 10 órát tartott: hétfőtől péntekig 9-11 óra közt az Országos Karolina Kórházban. Másik előadása a Sebészi műtéttan volt, melyet hétfőn, szerdán és pénteken délután tartott összesen heti öt órában. Ez heti 15 órát tett ki. A II. félévben ugyancsak heti 10 órában délelőttönként tanította az alapkurzust, viszont délutánonként heti 5 órában Sebészi eszköz- és kötszertant adott elő. Szombatonként délelőtt 9-10 óra között Kórodat gyakorlatokat vezetett. A századfordulón a Tanrendekben közük az orvostanhallgatók „ideiglenes tanulmányi rendjé”-t. Eszerint a Sebészetet a VI-IX. félévekben, tehát négy féléven át kellett tanulni, a VII. félévben pedig kötelező volt a Sebészeti műtéttan. Brandt tulajdonképpen sebészeti iskolát teremtett Kolozsvárt már az 1870-es évektől. Szerte Erdély és a Partium városaiban az ő tanítványai váltak a kórházak sebészeivé. Kolozsvári kortársai közül csak a Purjesz Zsigmond hatása, iskolateremtése mérhető az övéhez/7 Érdemes szemlét tartani közvetlen munkatársai, tanítványai felett. A tanársegédek sorát id. Gyergyai Árpád nyitja meg, aki már az Orvos-sebészi Tanintézetben is mellette dolgozott. Utóbb a vérátömlesztéssel kapcsolatos kísérleteivel, Lister aszeptikus módszerének első szakszerű erdélyi ismertetésével beírta nevét az orvostörténetbe. A fia, ifj. Gyergyay Árpád is diákként Brandtól tanult, de már utódánál lett mütőnö- vendék, ő a fül-orr-gégészet kolozsvári úttörője lesz. A következő tanársegéd 1873-77 között Stand Kálmán, aki a megelőző évben műtőnövendék volt. Még a sorrendben harmadik tanársegéd, Fejér Dávid is Bécsben szerzett diplomát 1875-ben, majd 1876/77-ben Brandt mellett a növendékek sorában bizonyította rátermettségét. 1877-79 között volt tanársegéd, majd a századfordulón Gyergyószentmiklóson községi orvosként dolgozott.38 Bénél János már Kolozsvár szülötte (1856), az itteni Római Katolikus Gimnáziumot végez36 Almanach és Tanrend az MCMIV-V-ik tanév I. felére. 1904. 61. 37 Vö. Gaal György: Purjesz Zsigmond, az iskolaalapító belgyógyászprofesszor. Orvostudományi Értesítő, 70. köt. (1997). Kolozsvár, 1998. 243-249. 38 Az orvosokra vonatkozó adatok egy részét az Orvosi kar közzétett diáknévsorából (The Univeriíy of Kolozs- vár/Cluj and the Students of the Medical Faculty 1872-1918. By Victor Karady and Lucian Nastasä. Central European University-Ethnocultural Diversity Resource Center. Budapest/Cluj, 2004.) valamint Magyarország Orvosainak Évkönyve és Czímtára 1903—1916-os évfolyamaiból vettük.
