Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 51 Betegbemutatások az Orvos-természettudományi Társulatban A Kolozsvárt élő számos orvos és természettudós tudományos munkájuk megismertetésére, a tapasztalatcsere elősegítésére 1875-ben szervezkedni kezdett. Főleg a kórgyógy- tant előadó Hőgyes Endre tartotta kezében a társulat-előkészítést. 1875. október 11-én a Belügyminisztérium jóváhagyta az alapszabály-tervezetet. December végére már 120 tag jelentkezett, úgyhogy 1876. január 8-án megtarthatták a Kolozsvári Orvostermészettudományi Társulat alakuló ülését. Ezen elnökül Abt Antal fizikus professzort, titkárul Hőgyes Endrét, pénztárnokul Széky Miklós gyógyszerészt választották. Majd megalakították a két szakosztályt: orvosi, természettudományi. Az előbbi élére Genersich Antal került elnökként, a szakjegyző Gyergyai Árpád lett. Szorgalmi időben havonta tartottak szaküléseket, melyeken tudományos dolgozatokat és esetismertetéseket olvastak fel, betegeket mutattak be. Az üléseken felvett jegyzőkönyvek alapján a munkálatokról beszámolót közöltek a Magyar Polgár című kolozsvári napilapban. E beszámolók különnyomatban is megjelentek 1876-1878-ban Értesítő a „Kolozsvári Orvostermészettudományi Társulat"-nak az [1876.] évben tartott orvosi, természettudományi szaküléseiről és népszerű természettudományi estélyeiről címmel. Összeállításukat Hőgyes Endre titkár végezte. Az orvosi szakülések jegyzőkönyveit Gyergyai vezette, s ő rendszeresen tudósításokat küldött az Orvosi Hetilapnak is. 1879-ben a társulat összefogva az Erdélyi Múzeum-Egylet Természettudományi Szakosztályával rendszeres folyóirattá alakította az addigi alkalmi értesítőket Orvostermészettudományi Értesítő címmel. Ennek szerkesztőbizottságában az orvosi szakot Hőgyes Endre képviselte. 1884-ben aztán az Orvos-természettudományi Társulat beolvadt az Erdélyi Múzeum-Egylet szakosztályába, s annak neve Orvos-természettudományi Szakosztály lett. A továbbiakban ez adta ki a változatlan című Értesítőt. Orvosi részét ekkor már Klug Nándor szerkesztette. 1890-től a cím így módosult: Értesítő az Erdélyi Múzeum- Egylet Orvos-természettudományi szakosztályából. Az orvosi szerkesztő Belky János. Brandt a társaság megalakulásától fogva az Orvosi Szakosztály tagja. S szinte évente egy-két előadással, betegbemutatással szerepel. A szakosztály vezetésében azonban nem vesz részt. Nagy későre, 1896-ban beválasztják a Múzeum-Egylet szakosztályának választmányába, az 1900/1901 -es évben pedig ő a szakosztály orvosi elnöke. Az értesítőket végig lapozva képet kapunk Brandt orvosi működéséről, érdekesebb eseteiről. A szakosztály legelső, 1876. február 18-i ülésén Brandt ütérlekötési eseteket mutat be, egy év múlva, az 1877. január 19-i ülésen Idegen testek a szervezetben címmel tart előadást. Szövegét az Orvosi Hetilapban közli négy folytatásban24. 1879. február 21-én a januárban végzett második ciszta-műtétjéről számol be, s az ülésen magát, a 45 éves gyerőmonostori gyógyult asszonyt is bemutatja. Bevezetőben arról elmélkedik, hogy a betegeket hosszas alkudozással kell rávenni, hogy alávessék magukat az életmentő műtéteknek. Itt egyértelműen a Lister-féle antiszeptikus eljárást alkalmazza25. A 80-as évek közepétől már a szülészeti tanársegéd, Engel Gábor magántanár rendszeresen végez ciszta24 Idegen testek a szervezetben. OH, XXI. évf. (1877) 35, 36, 38, 41. sz. 717-721., 750-751., 793-795., 854-857. 25 Brandt József: Petefészektömlő-kiirtásnak gyógyult esete. Orvos-természettudományi Értesítő, IV. évf. (1879) 65-74.
