Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
Bogdán M.: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda 27 méltatta Gruby munkásságát Jean Théodoridés a Revue d'histoire de la médecine hébraique hasábjain.16 Nem hagyhatjuk említés nélkül Vladislav Kruta szócikkét a tizenhat kötetes Complete Dictionary of Scientific Biography-ban. O azonban csak az 1840-es és 50-es évek tudományos munkásságát ismerteti. 17 Legutóbb, 2008-ban Marguerite Zimmer írt levéltári kutatásokon alapuló biográfiát.18 Bár Franki József azt írta, hogy Grubyt jobban ismerik Párizsban, mint Budapesten, 19 ez az állítás - tekintve a szép számú magyar publikációt - nem állja meg a helyét. Ha nem tekintjük Herczeghy Mór memoárjait, melyben párizsi útja kapcsán említi hősünket,20 Gruby párizsi működéséről először az Orvosi Hetilap 1859-es évfolyamában találunk részletesebb leírást. Korányi Frigyes, Hirschler Ignác és Markusovszky Lajos 1858 nyarán jártak tanulmányúton a francia fővárosban, s élményeikről 12 úti levélben számoltak be XYZ szignóval. A Grubyról szóló rész all. levél végén, ill. a 12. levélben olvasható, e résznek Hirschler Ignác a szerzője.21 Erről az utazásról jóval később Korányi Frigyes is megemlékezett az Orvosi Hetilap tárcájában.22 Az egyik legrészletesebb magyar nyelvű Gruby életrajz szerzője Bartók Imre volt, aki 1932-ben tette közzé írását. Magyary-Kossa Gyula2* és Fritz Sándor számos cikket szentelt Gruby életének; Fritz kutatásai összefoglalását 1954- ben adta közre (a korábbi művek jegyzékével együtt).24 Franki József már említett tanulmánya25 mellett Csillag István, 26 27 28 Rácz István21 Kapronczay Károly28 szentelt teret Gruby életének. Legutóbb Schneider Endre és Török Ibolya méltatták Grubyt, mint a mykológia tudományának megteremtőjét. 29 Végül a magyar szerzők között kell megemlíteni a breton származású Bemard Le Calloc 7?-ot is, aki Budapesten, az Orvostörténelmi Társaságban is tartott korábban előadást Grubyról.30 Jelen tanulmányban a Gruby orvosi munkásságát idéző szakcikkekkel azért nem foglalkozom, mert azok kívül esnek szakmai kompetenciámon.31 16 THÉODORIDÉS 1954. Különnyomat a Revue d'histoire de la médecine hébraique 1954:20. és 22. számából. 17 Kruta 2008. 565-566. 18 Zimmer2008. 48-51. Interneten: http://www.bium.univ-pans5.fr/sfliad/voll3/2008 I2.pdf 19 Frankl 1962.29. 20 Herczeghy 1850. 21 [Hirschler] XYZ 1859. Hirschler szerzőségét Fritz állapította meg (Fritz 1954,249). 22 Korányi 1898. 23 Magyary-Kossa 1995.52-59. 24 Fritz 1954. 243-254. 25 Frankl 1962. 26 Csillag 1973 és Csillag 1974. Megjegyzem, hogy Alexander Érned azt a képtelenséget állította, hogy „Gruby és Mandl munkásságát egyébként Csillag István mutatta be először a magyar orvostörténelemben.” Emed, 2004. 10. 27 Rácz 1991. 28 Kapronczay 1998. és Kapronczay 2004. 29 Schneider - Török 2005. 30 Le Calloc’h 2000. 31 Kéziratom lezárása után jelent meg két munka, amely foglalkozik Gruby tudományos működésével: Tilles, Gérard: Teignes et teigneux: hisíoire médicale et sociale. Paris, Springer Verlag France, 2009. 26-31. „De Schoenlein á Gruby: progrés et confusion” és „La controverse du microscope” c. fejezet, valamint Cribier, Bernard - HaLILOUA, Bruno - Revuz, Jean - Tilles, Gérard: Quelques cas historiques en dermatologie. Paris, Springer France, 2011. 163 s kk.ll. E műveket sajnos már nem állt módomban figyelembe venni.
