Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖNYVSZEMLE
KÖNYVSZEMLE 199 A szerző végül megfogalmazza, hogy szerinte a 20. századi totalitárius rendszerek tanulmányozása nemcsak az eugenika összetett történetének feltérképezéséhez segít hozzá, hanem rávilágít arra is, hogy a politika hogyan használja fel a tudományt a maga céljaira, de az is bizonyítható belőle, hogy az eugenika azt az illúziót kelti, hogy az emberi közösségek ellenőrizhetőek és megtervezhetőek. A mű különlegessége és erőssége, hogy az eugenika multidiszciplináris tekintetű vizsgálatával új lehetőségeket nyit a kutatók számára és lehetővé teszi a kutatási látókörök bővítését. Ilyen értelemben mindenképpen irányadó lehet Marius Turda törekvése és könyve. Különösen fontos lehet ez a mi korunkban, amikor a genetikai kutatások az erkölcs és a tabuk által állított falakat döntögetnek. Szabó Katalin Vekerdi László: Magyar világ - tudós világ. Tudománytörténészek és művelődéstörténészek gyűrűjében. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Bp., Magyar Tudománytörténeti intézet, 2011.418 p. Tartalmas könyvvel tisztelgett a Magyar Tudománytörténeti Intézet a két éve elhunyt, Széchenyi-díjas tudomány- és müvelődéstörténész, Vekerdi László előtt. Gazda István válogatta össze egy kötetnyi olyan írását, amelyek csak a korabeli sajtóban szerepeltek, így ma már nehezen találhatók meg. Valamennyi esszé magyar vonatkozású művelődéstörténeti vagy tudománytörténeti témáról szól. Az egyes fejezetek Vekerdi László tudományos életművének főbb témáit tükrözik: A magyar matematika történetéből - A magyar fizika történetéből - A magyar orvostudomány és biológia történetéből. A művelődéstörténeti nagy fejezet kimagasló egyéniségeket hoz emberi közelségbe: a régiek közül többek között Apáczai Csere Jánost, Tótfalusi Kis Miklóst, Körösi Csorna Sándort; a 20. századból Karácsony Sándort, Németh Lászlót, Hamvas Bélát, Várkonyi Nándort, Zolnay Lászlót. Már a névsor is mutatja, hogy Vekerdi nem csupán a természettudományok jeles képviselőivel, hanem a humán tudományok, illetve a szellemi élet valamennyi területének kimagasló egyéniségeivel is kontaktust tudott teremteni, akár közvetlenül, akár életművük tanulmányozása által. A nagy egyéniségek bemutatásához többféle műfajt is felhasznált: ismertetést, értekezést, könyvrecenziót, interjút. Ez utóbbi különösen izgalmas abban az esetben, ha a szellemi élet egyik jeles képviselőjével egy másik, múltbeli személyről beszélget. Ennek lehetünk tanúi a Szentágothai Jánossal készített interjúnál, amikor egykori tanáráról, Lenhossék Mihályról beszélgetett vele. Ebben az esetben nem csupán a megidézett néhai orvosprofesszor, hanem az élő legenda, Szentágothai életútjától is képet kaphat az olvasó. Az orvoslás és a biológia története iránt érdeklődők Pápai Páriz Ferencről, Bugát Pálról, Herman Ottóról, Szent-Györgyi Albertról, Selye Jánosról, Sántha Kálmánról, Spielmann Józsefről és Szállási Árpádról szerezhetnek még hasznos információkat. Vekerdi nagy erénye, hogy a művelődéstörténet alakjait próbálta megérteni, saját gondolatkörük szabályai szerint szemlélni, nem a divatos trendek és klisék kategóriáit igyekezett rájuk erőltetni. Értekezéseiben felvillantja nagy műveltségét, amely átsugárzik a mondatain. Könyvismertetései egyben életmű-ismertetések is, amelyekben Vekerdi nagy kultúrtörténeti ismeretanyaga is benne van, nem csupán a górcső alá tett mű tanulságai. Vekerdi László tudománytörténeti-művelődéstörténeti tanulmányait könnyű besorolni témák, tárgyszók szerint, de gondban van a szakember, ha írásainak műfaji besorolására kényszerül. Ismeretterjesztő irodalom? Tudományos értekezés? Recenzió, elemzés, esszé? Valamennyi műfaji elemet ötvözik írásai. Ez azonban talán nem is fontos, hiszen egész életműve a legjobb értelemben vett ismeretterjesztést szolgálta. A Magyar világ - tudós világ c. válogatás-kötet felvillantja életművének vissza-visszatérő kutatási témáit, amelyek még magyar vonatkozásaikban is sokszínűek, izgalmasak. Kölnéi Lívia
