Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)

TANULMÁNYOK - Józsa László: A kórházi rendszer kialakulása a bizánci Birodalomban

Józsa L.: A kórházi rendszer kialakulása a Bizánci Birodalomban

17

gott egy vackon! A Pantokrator kórházban (valószínűleg a többi fekvőbeteg intézetben is) az ápoltak hetente kétszer, (vagy az orvosi előírásnak megfelelően többször is) fürödtek, a magatehetetleneket lemosták. A jobb módúak saját ruhájukban feküdtek, a nincstelenek kórházi öltözéket kaptak, gyógykezelésük alatt ruháikat kimosták, rendbe hozták.

A Pantokrator kórház maradványáról a 19. század elején készült fametszet

A betegeknek naponta két alkalommal tálaltak fel olíva olajjal készült főzeléket, vagy salátás tálat, két fej hagymát, összesen 850 gramm kenyeret, (napjaink értékére számítva,) kb. 3000 kalória tartalommal (MILLER 1985). A hús, hal és bor nem szerepelt az étlapon, de külön fizetség ellenében ezeket is felszolgálták. A Tüpikon szerint minden beteg napi 1 nomiszmát (1/48 aranypénz) használhatott fel (a kórház költségére) a menü kiegészítésére, húsra, borra, édességre. A kórházi beszerzési listákon az alábbi tételek szerepelnek: főzelék-félék, friss zöldség, gyümölcs, só, olaj, árpa, liszt.

Betegvizsgálat és kórházi rend

A betegek a poliklinika közvetítésével, vagy spontán jelentkezéssel, ritkábban betegszállítók közreműködésével jutottak kórházba. Felvételkor valamennyi beteget megvizsgálták (METTLER és METTLER 1949). A Pantokratórban az orvos és ápoló minden vizsgálat előtt és után kezet mosott. A felvételi megfigyelés fontos eleme a beteg alkatának megállapítása Aiginai Paulosz (7. század) - és az antik nedvkórtan - rendszere szerint (DUNN 1997). Ez a kategorizálás négyfajta alaptípust különböztet meg: a) Heves/meleg természetűek b) Hűvös/hideg természetűek c) Száraz természetűek d) Nedves természetűek. Azt hit