Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KRÓNIKA
178 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) foglalkozó bölcsészdoktori disszertációja (1991), amelynek az Anjou-korra kiterjesztett, továbbmunkált folytatása a kandidátusi disszertációja volt (1995). Négy egyetemen, a páduain, a bécsin, a leidenin és a heidelbergin volt tanulmányúton. 2000-ben docensi kinevezést kapott a Közegészségtani Intézetben, nyugdíjba vonulásáig az Orvostörténelmi Kutatócsoport vezetője volt. Kutatásai homlokterében eddig még fel nem tárt vagy fel nem dolgozott hazai források álltak. Kiemelt kutatási területe a középkori és kora-újkori orvostörténelem, az orvosképzés története, a peregrinatio academica, az egészségügy története, valamint az orvos helye a mindenkori társadalomban témák köré csoportosul, de foglalkozott a hazai bányaegészségügy történetével is, egyetemtörténettel, tudománytörténettel és az egyetemi címerekkel is. Mind szakmailag, mind emberileg a hazai orvostörténet kiváló művelője volt, alapos szakismeretével, szépen cizellált írásaival gazdagította a szakirodalmat. Mint csoportvezetőt a teljes kollegialitás, nyílt, őszinte emberi kapcsolat jellemezte. Különös tehetséggel választotta ki az ifjú generációból az utánpótlást, nagy türelemmel és odafigyeléssel végezte oktató-nevelő munkáját. Nemcsak kollégám, de szoros munkatársam is volt egyben. Már tudhatta, milyen kevés az ideje, amikor még mindig orvostörténeti témával foglalkoztunk, s közösen találtuk ki az újonnan megjelent Kaleidoscope Művelődés- Tudomány és Orvostörténeti online folyóirat nevét. Galambokon született és ott is helyezték családi körben, csendesen, örök nyugalomra. Emlékezzünk rá szeretettel és tisztelettel. Forrai Judit
