Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)

TANULMÁNYOK - Józsa László: A kórházi rendszer kialakulása a bizánci Birodalomban

14

Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011)

azok feladatkörét, jogait, sőt találkozhatunk benne egy modern meghatározással, t. i. a részmunkaidős alkalmazottal is. A Gerokomeion (idősek otthona) szabályzata nem ennyire részletes, mindössze 42 (nyomtatott) sor terjedelmű, rögzíti a munkatársak beosztását, az öregek házának létszámát, a felvételi feltételeket stb.

Az alapítás előzményei és körülményei

A szociális és betegellátás további fejlődésének, a Pantokrator komplex létrejöttének magyar vonatkozása van. Szent László királyunk leánya, Piroska/Eiréné (így hívták új hazájában) Komnénosz loannész bizánci császár felesége lett (1104-ben vagy 1105-ben), s valódi női praktikával sikerült férjét rávennie, hogy anyagilag fedezze nagyra törő és korát messze megelőző népjóléti terveinek megvalósítását. Erről így számol be a bizánci krónikás: „Egyszer ugyanis egy alkalmas pillanatban megfogta császári férje kezét, s a Mindenható Krisztus általa emelt szép templomába belépve hirtelen a földre vetette magát és fejét a szent padlóra tapasztva könnyek között így kiáltott fel: Fogadd uram az Istentől néked berendezett templomot! Könyörgését tovább folytatta, könnyet könnyre hullatva és kötötte magát, nem áll fel addig, amíg annak teljesítését, amire áhítozik meg nem kapja". Amint a császár megígérte, hogy minden kívánságát teljesíti "kimondhatatlan örömmel és vidámsággal megtelve kelt fel" (MORAVCSIK GY. fordítása 1984, a kiemelés tőlem).

Egy kiváló építésszel együtt tervezték a Pantokrator kolostort és kórházat, amely utóbbi annyira modem elvek szerint készült, hogy sok mindenben ma is annak beosztását követjük (JÓZSA 1990, MILLER 1985). A Pantokratórban nemcsak kórház, öregek otthona, hanem árvaház, rokkantak menhelye és bukott lányok otthona is működött. Piroska nem érhette meg terveinek valóra válását, két évvel a Pantokrator teljes elkészülte (1136) előtt meghalt (MILLER 1985, MORAVCSIK 1923, 1984). Piroska/Eiréné később a keleti egyház szentjeinek sorába emelkedett, életéről, cselekedeteiről számos himnusz és legenda szól. Az egyik, 1204 körül keletkezett himnusz így dicsőíti tetteit (MORAVCSIK GY. fordításában): "Létrehozta az alapoktól kezdve a Megváltónk nevével megtisztelt császári monostort, megépítvén az ebben látható templomokat, kórházakat, aggok házát, amelyek szépség, fekvés és egyéb felszerelés tekintetében az összes korábban létesített régebbiekkel és újabbakkal szemben elviszik a pálmát. Mindezekben nagy mértékben részt vett, s ezeknek az új épületeknek módszereit és méretarányait kitűnően méretezve, megfelelően és hozzáértően szabta meg.

.....létrehozván ez a tisztes és dicső császárné". Az utókor könnyen elfeledkezik a

m

agyar királylány ötletéről, a gyógyító-szociális ellátó rendszer komplexitásáról, az alapításhoz szükséges anyagiak előteremtésében, a tervezésben és kivitelezésben kifejtett személyes aktivitásáról. Nemcsak a külföldi, hanem a magyar szerzők, ill. a magyarra fordított művekben az átültetők meg sem említik Piroska/Eiréné nevét, munkásságát", a Pantokrator kiválóságát hangsúlyozva, az egész intézetet loannész Komnénosz érdemeként tüntetik fel. 2

2 A Magyar Katolikus Lexikon (Szent István Társulat Kiadása (Főszerkesztő: Diós István) X. kötetében (2005) Piroska címszónál 17, félhasábos sor olvasható. Radó P. Az egyház szentjei, (Bp. 1940), valamint Tarczai Gy. Az Árpádház szentjei (Szent István Társulat Kiadása Budapest, 1994) kötetekben meg sem említik Piroskát, ez utóbbi, sem a Szt. Lászlóról szóló 33 oldalas, sem „A szentéletű Árpád-lányok” 21 oldalnyi fejezetekben. Pus- kely Mária : Virágos kert vala híres Pannónia című művében (Ameko Kiadó, Budapest, 1994) 13 sort írt Piroskáról, valamint közli Prodromos Sírkölteményének részletét (Moravcsik Gy. fordításában).