Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Forrai Judit: A nemzetközi és hazai fogászattörténeti szakirodalom historiográfiai áttekintése
146 Comm, de Hist. Anis Med. 214—217(2011) The Leroy de la Faudignére, a family of dentists of the 18th century. Dental practice in selected areas of France. A fogászattörténet német nyelvű irodalma Perez Hirsch23 1913-ban kiadott müve a Geschichte des Zahnärztlichen Vereins zu Frankfurt am Main 1863-1913. Zum 50 jährigen bestehen des Vereins in dessen Auftrag verfaßt. A szerző az újkori fogászattörténeti időszakot dolgozza fel a német nyelvterületen, bemutatja azt a folyamatot, hogy a közép-európai területen a német tudósok, kutatók vizsgálódásai alapján miképpen fejlődik a fogászati tudományos szakma. A legnagyobb német fogtörténeti mű a két világháború között íródott: Karl Sudhoff:23 24 Geschichte der Zahnheilkunde (1921). Ez az őskortól a 18. századig, a modern fogászat megalapítójának, Pierre Fauchard-mk a munkásságáig gyűjti össze időrendben haladva a szakmatörténet nagy korszakait. Sudhoff kora nagy tudású orvostörténésze, aki leíró módszerével nagy forrásanyag feldolgozásával írja meg összefoglaló müvét. A korszakolások még nem fogszakmai korszakok, a kronológiai idősíkot a klasszikus történeti korszakok szerint tagolja. Kiemelten nagy forrásanyaggal mutatja be az európai fogászattörténetet. Híres olasz mesterembereket és orvostudósokat mutat be, azok munkásságát, amely révén a szakma lépésről lépésre haladt előre. Sorra kerülnek azok, akik a skolasztika képviselői, tractatusait citálja. Guy de Chaulliac, Niccolo da Reggio, Niccolö de’ Niccoli műveit elemzi. Abulcasis és Avicenna speciális fogászati megfigyeléseit például az epulist, annak arab kórképét: abulusist említi meg. Bemutatja a műszerek fejlődését, a fogászati kutaszt: a szondát, a már ismert fogcsatomát és egyéb anatómiai képleteket is. Balescon de Taranta25 (1382-1418) portugál professzort is megemlíti, aki Montpellier-ben oktat, és Philonium Aureum ac perutile opus practice medicine operam dantibus: quod Philonium appellatur címmel megírja fogászati könyvét (1521). Sudhoff külön tárgyalja a fogak anatómiai leírásáról szóló szakirodalmat. Átfogó historiográfiai műve orvostörténeti szempontból Közép- Európában évtizedekig mértékadó kiadvány volt. Sudhoff összefoglaló műve után hosszú szünet következett, részben a világégés miatt, részben nehéz volt utána újat írni. Az új generáció azonban más kutatási módszerrel, szemlélettel kezdett hozzá a historiográfiának. Részben az orvostörténet általános összefoglalásainak részeként jelentek meg a fogászattörténet egyes fejezetei, mint például a Heinz Schott A medicina krónikája című, 1993-ban megjelenő könyvében. A dán Hedvig Lidforss Strömgren26 több kötettel járult hozzá a historiográfiához, a két világháború között és a második világháború után: Index of Dental and Adjacent Topics in 23 Hirsch Perez: Geschichte des Zahnärztlichen Vereins zu Frankfurt am Main 1863-1913. Frankfurt Selbstverlag, 1913. 24 Sudhoff, Karl: Geschichte der Zahnheilkunde. Leipzig, Barth, 1921. 25 Balescon de Taranta: Philonium Aureum ac perutile opus practice medicine operam dantibus: quod Philonium appellatur:. Venetiis: impressum cura et sumptibus heredum nobilis viri domini Octauiani Scoti ciuis Mo- doetiensis ac sociorum, 1521. 26 Lidforss Strömgren, Hedvig: Index of Dental and Adjacent Topics in the Medical and Surgical Works before 1800. Copenhagen, Lex8vo, 1955.; Die Zahnheilkunde im achtzehnten Jahrhundert: ein Stück Kulturgeschichte. Kopenhagen, Levin & Munksgarrd, 1935; Die Zahnheilkunde im neunzehnten Jahrhundert. Kopenhagen, Munksgarard, 1945.
