Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
Kovács A.: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 125 részletes indoklás került, sajnos a vizsgálat regisztrációjának bemutatására szolgáló mellékletek nem maradtak ránk.12 Az 1927/28. tanév I. félévében a megvizsgálandó hallgatók száma 380 volt, ebből a jelentés elkészítéséig 205 hallgató jelent meg, akik közül 54-nél állapítottak meg kóros eltérést és utaltak ellenőrző vizsgálatokra. A tüdőcsúcs bántalomban szenvedőket pedig utasításokkal látták el, hogy lázméréssel és testsúlyellenőrzéssel kísérjék figyelemmel saját állapotukat. Az előterjesztésben hangsúlyozták, hogy az ellenőrzést fokozatosan az egész egyetemi hallgatóságra ki lehet majd terjeszteni és elsődleges célként a prevenciót jelölték meg. Valamint kartotékrendszer felállításával, amely a tervek szerint mintaszerű lett volna, a tudományos szempontok is szerepet kaptak. A nehéz gazdasági helyzet miatt a VKM miniszteri leiratban értesítette az egyetemet, hogy nincs pénz a vizsgálatokat végző orvos tiszteletdíjára.13 A vizsgálatok azonban elkezdődtek, hogy milyen pénzügyi hátérrel és milyen formában, erre nem találtunk semmilyen adatot. A beteg egyetemisták orvosi ellátásának rendjét az 1927/28. tanévtől kezdve a tanrendben közölték a hallgatókkal.14 Hat szakrendelésen15 a megadott időpontban fogadták őket, általában tanársegédek végezték a vizsgálatokat, kivételt ez alól a nőgyógyászat jelentett. Szegénységi bizonyítvány és a klinika igazgatójával aláírt rendelés alapján, valamint az orvosi kar dékánjának ellenjegyzése mellett kedvezményesen válthatták ki a gyógyszereket, kötszert és szemüveget. A hallgatóság orvosi felülvizsgálatának kérdése más aspektusból is felmerült, mint az egészségvédelem. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem felterjesztéssel fordult a vallás és közoktatásügyi miniszterhez az orvosi pályára lépők kötelező orvosi felülvizsgálatának elrendelése tárgyában. A javaslat szerint a beiratkozási időszakban az egyetemek belgyógyászati klinikáinak feladata lett volna a vizsgálatok elvégzése, az esetleges érzékszervi hibák súlyosságának minősítése pedig szaktanárok hatáskörébe tartozott volna. A cél a pályára való alkalmatlanság esetén a jelentkezők eltanácsolása. A tervezetet16 a minisztérium véleményezésre továbbította, és referálásra dr. Ángyán Jánoshoz került. A véleményes javaslat17 egyetértett a rendszeres orvosi vizsgálattal, de nem külön rendszerben, hanem a kötelező testneveléssel kapcsolatban már megkezdett gyakorlat keretében.18 A tanács álláspontja végül az volt, hogy a kitűzött céllal egyetértettek, bár semmiféle tiltórendelkezés bevezetését nem javasolták, mert az a tanulási szabadságba ütközött volna. A már felvett hallgatókat19 az első félév során ellenőrzésnek vethessék alá, és az első két félév során ezt megismételnék. A szellemi állapot vizsgálatát még inkább hangsúlyosnak tartották, mint az egészségügyit, de a vizsgálatokat már az érettségi előtt, a pályaválasztási tanácsadással kapcsolatban javasolták elvégezni. 12 PXE VIII. 101. a. 1927/28. tanév III. rendes ülés, 1927. nov. 30. 22. pont. 13 PTE EL VIII. 105. a. 1927/28. tanév VIII. rendes ülés, 1928. márc. 23., XIII. pont. 14 ETE TANREND 1927,72. 15 Belgyógyászat, sebészet, szemészet, bőrgyógyászat, ideg és elmegyógyászat, nőgyógyászat 16 PTE EL VIII. 105.b. 949/1927/28. 17 PTE EL VIII. 105. a. 1927/28. tanév IX. rendes ülés, 1928. máj. 9., X. pont. 18 A jelentésből kiderült, hogy az első éves hallgatók vizsgálata lezárult és a jegyzőkönyvek elkészültek. 19 A nőket is beleértve.
