Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

70 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Későbbi erdélyi gyógyszertár ellenőrzések Felfalusi Mihálynak és Zoltán Józsefnek, az erdélyi patikákat ellenőrző munkájuk alkalmával nyert tapasztalatait, javaslatait a későbbi rendeletek, szabályzatok megalkotásakor a hatóságok figyelembe vették. Aktualitásukat később sem vesztették el. Pár évvel később, 1755. augusztus 19-én a Helytartótanács Egészségügyi Bizottságának ülésén készült jegyzőkönyvben, többek között egy rendezési terv (Planum regulationis in re sanitatis) formájában javaslatokat olvashatunk az orvosok, sebészek, bábák és a patikusok működésének szabályozására. 1767-ben, pedig Visitationes Pharmacopoearum ex improvise) fiañt címen a patika ellenőrzésekre vonatkozó rendelet jelent meg. 3

3 1772 szeptemberében, majd 1788 áprilisában Kolozs megye tiszti főorvosa, Pataki Sámuel secundus (1731-1804) a torđai patika megvizsgálására kapott feladatot. 1784-ben II. József Erdély országos főorvosává Michael Gottlieb Neustädtert (17361806) nevezte ki, aki később, 1792-ben császári egészségügyi tanácsosi címet is kapott.'

4 Többek között ő is foglalkozott a hatáskörébe tartozó gyógyszertárak ellenőrzésével. Számos publikációjával elősegítette az erdélyi egészségügyi viszonyok javulását.

0 1785-ből fennmaradt Osztrovics Józsefnek, Zaránd, majd Torđa vármegye tiszti főorvosának a Guberniumhoz írt jelentése, melyben közölte a gyógyszertárak ellenőrzése kapcsán tett észrevételeit, főleg az arzénnal és más mérgező anyagokkal való visszaélésre vonatkozókat.

,

ö 1793-ban kidolgoztak egy 80 oldalas, Erdélyre érvényes egészségügyi főszabályzattervezetet, Opinio in re sanitatis címen, ami latin nyelven nyomtatásban is megjelent. Erre hivatkozik Spielmann József? Offner Róberłtés Kapronczay Katalin

3

9\s. E kiadványban a legkorábbi hivatkozás az 1770-es szabályzatra utalt, a legkésőbbiek, pedig az 1793-as év első felének megállapításaira vonatkoztak. Ez utóbbiak között található egy, a gyógyszerészekre vonatkozó tiltás is, mely szerint Erdélyben termő gyógynövényt nem szabad külföldről behozni. Ez, már Felfalusi Mihály és Zoltán József javaslatai között is szerepelt (lásd a 261. sz. okiratot). Kár, hogy az ebben foglalt javaslatok nem emelkedtek törvényerőre. 1798. július 17-én a kolozsvári gyógyszertár ellenőrzéséről Szőts András, mint a város főorvosa számolt be. 1807. február 20-án a bécsi udvari kancellária Teleki Sámuel aláírásával felkéri Nyulas Ferencet (1758-1808), aki 1806 októberétől Erdély főorvosa volt, hogy: gondoskodjék az Erdélyi Nagy Fejedelemségben levő összes gyógyszertárak ellenőrzéséről és azok állapotjáról tegyen jelentést". 4

0 Nyulas 1807. május l-jén latin nyelven kiadta 57 pontból álló utasítását, Instructio pro Apothecariis címen, ami a gyógyszertárak működésére tett javaslatait tartalmazta. Majd 1807. december 30-án a Generális apothecarum 3

3 Linzbauer Xavér Ferenc. Codex Sanitario-medicinalis Hungáriáé. Budae, Universitas, 1852-61. II. kötet, 303307., 412. tétel és 441, 575. tétel. 1

4 Hubbes Éva: Benkő Ferenc egyetemjárása. Tanulmány és Benkő Ferenc peregrinációs albuma. Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 2004. Ill, nr. 174. 3

5 Offner Robert: Bedeutender medizinischer Aufklärer: Michael Gottlieb Neustädter. Siebenbürgische Zeitung 10 (2006) 15. 3

6 A bųleseų V.: Ðin trecutul farmaciei in Arđeal. Gazeta Farmacistilor 3 (1936) 16-17. 1

7 Spielmann József: Az 1793-as erdélyi egészségügyi föszabályzat-tervezet. Revista Mediçalų 25 (1979) 1-2, 5053. 3I

Í Offner Robert i.m. 10 (2006) 15. 3

9 Kapronczay Katalin: i.m. 2008. 104. 4" Péter H. Mária: Nyulas Ferenc gyógyszertári ellenőrzései. Orvostudományi Értesítő 80 (2008) 3, 212-217.