Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére
66 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) medgyesi és Andreas So er¡ųs (1708-1775) szebeni orvosokat Medgyes, Segesvár, Brassó; Jacobųs Schuster (1725- ?) és Johann Georg Schuller (1701-1767) szebeni orvosokat Beszterce, Marosvásárhely; Felfalusi Mihályt a Gubernium „physicus ordinariusa"-t és Zoltán József kolozsvári orvost Szeben és Hunÿađ, míg Pápai Páriz Andrást (1703-1763) és Enyedi Istvánt (1694-1714) a kolozsvári gyógyszertárak ellenőrzésére kérték fel. 2 6 Valamennyi bizottság beszámolt észrevételeiről, a jelentések azonban hiányosan maradtak fenn. Schuster és Schuller orvosok csupán a patikák akkori helyzetének rövid felmérésére törekedtek. Megelégedéssel írtak a besztercei gyógyszertárról, annak gyógyszerekkel való ellátottságáról. Azonban negatív véleménnyel voltak Johann Mauksch marosvásárhelyi patikájáról. Soterius és Schunn 44 napig tartó ellenőrzésük alkalmával kifogásolták, hogy a gyógyszerészek nem minden esetben tartották tiszteletbe a Bécsi Dispensatorium és a Taxa előírásait. A segesvári és a brassói patikák gyógyszerekkel való ellátottságát megfelelőnek találták. A beküldött jegyzőkönyvek közül Felfalusi Mihály és Zoltán József beszámolója a legalaposabb. Az általuk ellenőrzött két szebeni gyógyszertár közül az egyiket, a legrégebbit 1494-ben alapította Szeben város hatósága. 1672-ben, annak vezetésére a város tanácsa Georg Vette senior (1645-1704) gyógyszerészt hívta meg, aki elismert, sokoldalú, nagy tudású gyógyszerész volt. Rövid időn belül a városi patikát (Stadtapotheke) felújította és kibővítette. Halála után, 1704-ben a gyógyszertár vezetését fia, Johann Georg Vette (16841746) gyógyszerész vette át és ettől kezdve, a patika a Vette család tulajdonaként „Fekete Sashoz" néven működött. Johann Georg elhalálozása után, 1746-ban, az ő gyógyszerész fia, Johann Andreas, eladta azt. Az új tulajdonosa G. Michael Theiss (1718-1766) lett, akinek már volt egy gyógyszertára és azt ezzel egyesítve működtette tovább. 1790-től Petrus Sigerius (1759-1831) provisorként dolgozott itt, majd 1808-tól a Müller család tulajdonát képezte a gyógyszertár 1949-ig, annak államosításáig. 2 7 A másik gyógyszertár alapítása szintén az 1600-as évekre tehető. Az 1750-es évektől az idős Michael Ahlefeld (1690-1760) volt a tulajdonosa, aki már előzőleg, 1734-ben, mint provisor dolgozott a Vette-féle patikában. Ahlefeld halála után többször is változott a gyógyszertár tulajdonjoga, a későbbiekben „Fekete medvéhez" elnevezéssel említik és 1949-ig működött. 2 8 A Magyar Országos Levéltár Gubernium Transylvanicum iratgyüjteményében található három darab, 260, 261 és 262 jelzettel ellátott beadvány, melyek Felfalusi Mihály és Zoltán József orvosoknak, gyógyszertár-ellenőrzéseik alkalmával tett megjegyzéseit és egy önálló, a bécsitől eltérő, a honi viszonyoknak megfelelő erdélyi árjegyzékre tett javaslatait tartalmazzák. 2 9 A következőkben, ezek rövid bemutatására térünk rá. Az eredetileg latin nyelven írt szövegek és magyar nyelvű fordításuk a Függelékben találhatók. A 261. jelzettel ellátott dokumentum terjedelme 4½ A 4-es oldal, egyenletes, szép és olvasható kézírással latin nyelven íródott. Keltezése 1752. október 18. Felfalusi Mihály szignálja, mint „a Fenséges Királyi Kormányszék rendes orvosa". A címzett, gróf haller2 6 Spielmann József- Rácz G. - Szökefalvi-Nagy Z. - Maior, Ovidiu.: Primul proiect de taxa farmaceuticð din Transilvania (1753). Practica Farmaceuticð (Bucure§ti) (1978) 97-103. 2 7 Fabritius Guido: Beiträge zur Geschichte der deutschen Apotheken und Apotheker in Siebenbürgen. Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 1986. 71-77. 2 S Maior Ovidiu: Contribufii la farmaco-istoria Transilvaniei. Oficinele judefului Sibiu. Tezä de doctorat, Tg. Mureç, 1979. 2 9 * * * Magyar Országos Levéltár. Fond Gubernium Transylvanicum 2266/1807; jelzet: 260, 261, 262.
