Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

AZ 1770-ES EGÉSZSÉGÜGYI FŐSZABÁLYZATOT MEGELŐZŐ ERDÉLYI JAVASLATOK GYÓGYSZERTÁRAK ELLENŐRZÉSÉRE PÉTERĤ. MÁRIA A gyógyszertárak és gyógyszerészek ellenőrzésével kapcsolatos rendeletek áttekintése a kezdetektől a 18. századig A 17. század közepéig Erdélyben a patikanyitási jog a városi tanácsok hatáskörébe tartozott (Jus municipii), így azok szabadon rendelkeztek a gyógyszertárak felett. A város hatósága (magistratus) választotta meg gyógyszerészét, ő is fizette. Erdély területén Nagyszebenben, Brassóban, Kolozsváron és Besztercén már voltak ilyen gyógyszertárak, ezek felügyeletét a városi tanács végezte.

1 Az első magyarországi írásbeli okmány, amely a gyógyszertárakról is intézkedik, a Budai Törvénykönyv (Statuta civitatis Budensis) volt, amit 1244-től 1424-ig folyamatosan vezettek. Ennek 102. paragrafusa előírta, hogy a gyógyszerészek csak olyan árut tartsanak gyógyszertárukban „ami régtől fogva patikába való" illetve a gyógyszereket „a betegeknek testi könnyebbülésükre" vasár- és ünnepnapokon nappal és éjjel kiadhatják.

2 A gyógyszertárban dolgozók munkájára valamint a gyógyszertárak felügyeletére vonatkozó első szabályzó rendeletet 1552-ben, /. Ferdinánd (1503-1564) király adta ki.' Ordo politiae néven ismert rendeletei Magyarországra nézve is kötelezőek voltak. A rendelet 10. paragrafusának utolsó bekezdése így szól: „...Azután elrendeljük és akarjuk, hogy a gyógyszertárakatfelsőbb hatóságok által kirendelt és szakképzett személyek mindenütt rendesen, de legalább évenként egyszer szorgalmasan felülvizsgálják és megtekintsék: minden régi avult és hasznavehetetlen anyagokat és specieseket eltávolítsanak, azonkívül elrendeljük, hogy a gyógyszertárak jó, friss és hasznavehető anyaggal legyenek ellátva, valamint, hogy a receptek árát túl magasra ne emeljék és senkit a gyógyszerek fizetésével túlságosan ne terheljenek meg" .

4 'Nagyszebenben 1495-től, Brassóban 1512-től, Kolozsváron 1573-tól, Besztercén 1516-tól már működött városi gyógyszertár; Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, EME kiadása, 2006. 21-22. 2 Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek. Comm. Hist Ar is Med. 71-72 (1974) 20-24. 'A Habsburg uralkodóház tagja, 1526-tól magyar és cseh király volt, majd 1556-ban német-római császárrá választották. 4 Baradlay János: A Magyarországi gyógyszerészet története. I. kötet. Bp., Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület Kiadása, 1930. , reprint kiadás 185-197; Halmai János: Gyógyszertár vizsgálati jegyzökönyvek a XIX. század első felében. Comm. ex Bibi. Hist Med. Hung. 18 (1960) 155-161.