Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében

168 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) A fejlődési rendellenességek gyakori előfordulását az a tény is nagyban befolyásolta, hogy Kr. e. 600 és Kr. u. 500 között elterjedt az ólom használata, többféle háztartási eszközt készítettek ólomból és a vízvezetékrendszert is. Mindez krónikus ólommérgezést okozott a lakosság, így a várandós nők körében is, amelyen enyhített valamennyit, ha a víz mészkőhegységből származott (mint pl. Róma esetében), ugyanis ez esetben a mészben gazdag vízből vízkő rakódott le az ólomvezetéken, amely valamelyest kiszűrte a vízben előforduló ólomrészecskéket."

0 Vitruvius ezért is javasolta a terrakotta vízvezetékek használatát."

1 Ugyanígy csökkentĥette a lakossághoz eljutó ólom mennyiségét a vízvezeték belsejét beborító vízkő is. Az ólom azonban nemcsak a vízvezetéken, hanem a táplálékon keresztül is eljutott az emberek szervezetébe. Ólomból készült edényekben felforralták a musthoz hasonló defrutumoX és a sapái, és így - édeskés íze miatt - ólomcukornak is nevezett ólom (Il)-acetát jön létre. Ezt a szirupot méz helyett gyakran használták ízesítéshez (édesítés) és gyümölcsök tartósításhoz. Ennek az édesítőszernek nemcsak az volt a hátránya, hogy fémes ízt kölcsönözött a gyümölcslének, hanem hosszú távú fogyasztása a magas ólomtartalom miatt terméketlenséghez, fejlődési rendellenességekhez és magas csecsemőhalandósághoz vezetett.

1

1" Eisiñger számításai szerint egy liter sapá

ban 800 mg ólomkoncentrátum volt, ami 16000-szer több mint az ajánlott érték felső határa."

3 A nők nemcsak a táplálék útján kerültek kapcsolatba az ólommal, hiszen fehér ólmot használtak fogamzásgátlásra is: „Az is segít a fogamzás megakadályozásában, ha a méhszájat a közösülés előtt bedörzsöli avas olajjal vagy mézzel, vagy a közönséges boróka gyantájával vagy opolbalzsammal, akár önmagában használja ezeket, akár úgy, hogy ólomfehérrel keveri őket, vagy mirtuszolajból és ólomfehérből készült nedves viasszal. ""

4 Ugyanezt az anyagot használták még púderként (bőr fehérítése), szem- és hajfestékként is. Az élethez szükséges vízen kívül sok esetben a szintén alapvető kenyér is szennyezett volt: apró kődarabkák voltak benne és más kemény, az aratás és az őrlés során a búza közé keveredett részecskék. Galénos beszámolt egy esetről, amikor vidéken megkínálták búzakásával, amelynek elfogyasztása után felfúvódást, székrekedést, fejfájást és látási zavarokat észlelt saját magán."

5 Galénosz a nyers gyümölcsök fogyasztását sem ajánlja, ugyanis gyakran megrohadtak a melegben, vagy éppen éretlenül jelentettek veszélyt."

6 A teratogén tényezők számbavételekor más nehézfémek is szóba jönnek, illetve gyógynövények, amelyeknek helytelen használata szintén okozhatott születési rendellenességeket. Mivel összesen csak 79 eset ismert, és ezekből sem derül ki konkrétum, nehéz 11

0 Nutton, i.m. 33. 11

1 Vitruvius De architectura VI 1.6.10-11. Részletesen Id. Nriagu, J.: Saturnine gout among Roman aristocrats. Did lead poisoning contribute to the fall of the Empire? In: The New England Journal of Medicine 308 (1983) 660-663. Nriagu egyébként egyenesen azt állítja, hogy az ólom állandó jelenléte a rómaiak életében a Római Birodalom bukásához vezetett, hiszen terméketlenséget és csecsemőhalandóságot okoz. A klasszika-filológus és gyógyszerész végzettségű John Scarborough azonban cáfolta ezt a felvetését. (http://penelope.uchicago.edu/~groutyencyclopaedia_romana/wine/leadpoisoning.html; 2009. október 14.) 11

3 Idézi: Nutton, i.m. 33. m Szóranosz Nőgyógyászat 1.20.61. (Gradvohl Edina ford.) 11

5 Galénosz De alimentorum facultatibus VI. 498-499. ll

f' Galénosz De alimentorum facultatibus VI. 596-598.