Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében

Pa ar icza D.: Phlegón monstrumai 159 25. Kétfejű gyermek Rómában egy asszony kétfejű gyermeket hozott a világra,

4

0 akit az áldozópapok tanácsára a Tiberisbe dobtak.

4

1 Athénban ekkoriban, a későbbi császár, Hadrianus volt az arkhón, Rómában pedig Tralañus császár hatodszorra töltötte be a konzulságot Titus Sextius Africanusszal együtt.

4

2 32. Egy férfi Kraterosz, Antigonosz király fivére azt állítja, hogy ismert egy ember, aki hét év leforgása alatt volt gyermek, fiatalember, férfi és öreg is, és miután megházasodott és gyermeket nemzett, meghalt.

4

, 33. Pandaiai nők Megaszthenész azt állítja, hogy az indiai Pandaiában élő asszonyok hat éves korukban szülnek.

4

4 man Orvosi emhryologia. Budapest, Medicina Könyvkiadó 2006. 414.) A microcephaliát a terhesség folyamán fogyasztott jelentős mennyiségű alkoholra is vissza lehet vezetni (Cole, M. - Cole, S. R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris 2006. 118-119.), ami az ókorban is előfordulhatott. Egy másik lehetséges magyarázatként azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az asszony egy olyan koraszülött csecsemőt hozott a világra, akinek az egész testét még finom szőrzet, ún. lanugo borította. Később ebből a történetből alakult ki az a szóbeszéd, hogy egy asszony majmot szült. Érdekes, hogy Phlegón nem próbálja azzal magyarázni a majom világrajöttét, hogy az anya állattal hált volna, holott az a nézet, hogy az efféle viszonyból monstrumok születhetnek, még Paracelsus idejében is tartotta magát. (Bemdorfer A.: A veleszületett rendellenesség pathogenise történelmi szemléletben 1 rész - Babonák. In: Az Országos Orvostörténet¡ Könyvtár Közleményei 17 (1960) 110.) 4

0 Phlegón a 21. történetben is egy kétfejű újszülöttről írt, de az esetet nem datálta. Szerintem könnyen elképzelhető, hogy ez a két történet valójában ugyanarról az újszülöttről szól. Megtörténhet ugyan, de nem valószínű, hogy egy-két évszázadon belül ugyanazon a vidéken két kétfejű csecsemő születik. 4

1 Cicero a De divinatione című műben azt állítja, hogy a kétfejű gyermek születése azt jelenti, hogy hamarosan lázadás tör ki: „és ha kétfejű lány születik, lázadás lesz a nép között, csábítás és házasságtörés otthon. " (Cicero A jóslásról 1.53.121. Hoffmann Zsuzsanna ford.) 4

2 Kr. u. 112. 4

3 Ha feltételezzük, hogy ennek is van némi valóságalapja, akkor valószínű, hogy ezek az emberek idő előtti serdülésben (pubertáspraecox) szenvedtek. A betegség egyik tünete, hogy korai gyermekkorban (általában 5-6 éves kor körül) megjelennek a másodlagos nemi jellegek, ezzel egy időben szexuális késztetés is jelentkezik. A betegséget többnyire egy daganat (a hypothalamusban, az agyalapi mirigyben vagy a mellékvese kéregben) okozza. Ez a betegség ugyanolyan gyakran fordulhatott elő az ókorban, mint napjainkban. 4

4 Amíg az előző (32.) történet mindössze egy emberről szól, ebben a leírásban Phlegón egy egész népcsoportról ír. Ez azzal magyarázható, hogy egy ismert területen történt egyetlen különleges, rendhagyó eset felér egy olyan történettel, amely ismeretlen vidéken játszódik, és többször is megtörtént. (Hansen, i.m. 168.) Pliniusnál feltehetőleg ugyanez a történet olvasható, ő is Megaszthenészt használja fel forrásként, szerinte élt Indiában egy Mandi nevű nép, akiknél az asszonyok hétéves korukban szültek és negyvenéves korukra már öregnek számítottak: „ Clitarchus mandusoknak nevezte őket, sőt Megasthenes még háromszáz falujukat is felsorolja. A nők hetedik életévükben szülnek, és negyvenévesen érik el aggkorukat." (Plinius Naturalis história VII.2.29. Kozma Laura ford ). Ugyanebben a részben Plinius egy másik, hasonló népcsoportot is megemlít: „A calingáknál, egy másik indiai népnél, a nők már ötévesen megfogannak, de nyolcadik életévüket nem élik túl." (Plinius Naturalis história VII.2.30. Kozma Laura ford.)