Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

D

orn

ÿe

¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 151 inkább a Wiener Medizinische Wochenschriftben közölték munkáikat. Mások (pl. Arányi Lajos, Bene Ferenc, Gebhardt Ferenc, Kañka Károly, Linzbauer Ferenc) Wachtel lapjának a munkatársaivá váltak. Cseresnyés élt a Wachtel programjában beígért lehetőséggel, hogy a magyarul beküldött írásokat lefordítják németre, anyanyelvén írt egy francia szem- és fogorvosról, aki Veszprémben drága pénzen végzett sikertelen műtéteket, s aztán nem törődve betegeivel továbbá lt. Cseresnyés utolsó éveiből csak néhány elszórt hírt találtunk róla. 1852-ben a Nemzeti Múzeumnak egy elhullott ló beleiben talált, összesen kb. nyolc font súlyú öt követ küldött be.

16

3 1854 májusában leköszönt főorvosi állásáról. A Pesti Napló levelezője ilyen megjegyzésekkel kísérte tudósítását:

16

4 „Épen most hallom a szárnyaló hírt, hogy Veszprém vármegyének annyi éven át s oly kitűnően működött főorvosa, tek. Cseresnyés Sándor beadta lemondását. Az ősz veterán lélekben fiatal most is, benne az évek öreggé az embert, de nem az orvost tevék. Nála az elméletet évek hosszú során át szerzett tapasztalatai olyan gyakorlatijártassággal párosítják, mi képesité arra, hogy sikeres gyógyításai a közfigyelmet lebilincseljék, s számára az általános bizalom érdemkoszorúját kivívják. Mert kérdem: lehet-e szebb koszorú orvosra nézve, mint a vidékéñi népség általános bizodalma? A rigorosumokban nyert doctor-koszoru csak az elmélet emberét ékesíti, a gyakorlat emberinek érdemkoszorúját a közbizalom képezi. - Cseresnyés ezzel dicsekedhetik. Nem tudjuk, mi okok bírhatták őt díszes hivatali állásáróli lemondásra ...de mi érezzük a veszteséget, mely lemondásával - ha ugyan az fensőbb helyen elfogad atik - kapcsolatban van ... bár hiszszük, hogy segélyét a szenvedő emberiségtől ezután sem vonandja meg." Lemondásakor már érezhette, hogy testi ereje nyugalomra kényszeríti. Néhány hónap múlva, 1854. november 13-án szélütésben elhunyt. Két nap múlva temették el Veszprémben. Már halála után számolt be Wachtel lapja arról, hogy utolsó évében megvizsgálta még a csopaki ásványvizet, amelyet a balatonfüredinél gyengébbnek talált, s a forrás mocsaras környéke sem tenné vonzóvá valamilyen vállalkozó számára."

0 Cseresnyés emlékét a Magyar Fül-, Orr-, Gégeszakorvosok Egyesülete őrzi, hiszen az 1984-ben alapított Cseresnyés emlékéremmel tünteti ki arra érdemesnek ítélt tagjait.

16

6 Szülőhelyén, a Szabolcs megyei Nyírgyulajban születésének 200. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a református lelkészi lak falán a következő felirattal: ,Jtt született Felsőeöri dr. Cseresnyés Sándor (1786-1854) Veszprém vármegye főorvosa és az első magyar fülészeti szakkönyv szerzője." SÁNDOR DÖRNYEI, D.Univ. bibliographer H-I0I2 Budapest Attila út 131 HUNGARY m Pressburger Zeitung 1852.szept. 14. 848. 16

4 Pesti Napló 1854.jún.2. 16

5 Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn 1854.

dec. 11. 192. 16

0 Fazekas Árpád: Cseresnyés emlékérem. Kelet-Magyarország 1984.máj.5. 9.