Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor
Dörnyei S.: „A közjó iránt példás buzgalomñu l" Cseresnyés Sándor 139 Veszprém vármegye első főorvosa, a Pápán lakó Zsoldos János 1832. május 12-én elhunyt. Helyére a Veszprémben működő Puch ÿ Ignácot (1779-1848), az addigi másodfőorvost nevezték ki. Az így megürült másodfőorvosi állásra - pápai székhellyel Cseresnyés Sándort nevezték ki, 450 forint fizetéssel. Nem sokkal később megkapta a Zsoldos János által 1799-ben alapított Pápai Asszonyi Ispotály igazgatói megbízását is. 106 Főorvosi hatásköre a pápai és devecseri járásra terjedt ki. Kinevezéséről az Orvosi Tár is megemlékezett: 10 7 „Dr. Cseresnyés Sándor több ns vármegye táblabírája, a pesti orvosi kar tagja s két rendbéli orvosi munkának (a köszvényről s a fül nyavalyáiról, mellÿ utóbbi most jövend sajtó alá) szerzője, tiszteltetett meg" a főorvosi állással. Cseresnyés első veszprémi működési ideje így rövidre sikerült. Pápa Nem sokkal a főorvosi kinevezés után Cseresnyés át is költözött Pápára. 1832. augusztus 12-én már innen kereste fel levelével Toldÿ Ferencet. 1831-i megindulása óta előfizetője volt az Orvosi Tárndk, de „most ide majd amoda való hányattatása" következtében nem kapta rendesen a folyóiratot, ezért fordult Toldÿĥoz, az egyik szerkesztőhöz. A levélben kitért új állására is: „Hivatalomban teljes megelégedésem vagyon és Publicumomnak vé lem való megelégedését örömmel tapasztalom."'º 8 Pápai orvosi működéséből az első számottevő mozzanat a tébolyodottak és a veszettségben szenvedők kórháza ügyében indított mozgalma. Ahogy később írta: 10 9 „Tapasztalván a főorvosi hivatal 1832-ben, hogy van a szenvedő emberiségnek o ly szerencsétlen, a kettős szánakozásra méltó osztálya, mellÿ rémítő - de nem mindig gyógyíthat óñ bajával a nélkül, hogy rajta alkalmas helyen a gyógyulhatás próbája megtétethetnék, megvető méltatlansággal törültetik-ki a haszonvehető emberek sorából: - gondoskodott egy őrülteket és veszett állatoktól megsértetteket elkülönző helyről. Kérelmét szívére vette a t.n. megye, szívére a n.m.m.k. Helytartótanács." A hatóságok helyeselték a kezdeményezést, de anyagi támogatást nem adtak. Cseresnyés lelkes szervező munkával adakozásra bírta a tehetőseket: a város földesurait, az Eszterházy grófokat, a veszprémi püspököt, a megyei alispánt és másokat, 12 szobából álló, emeletes épület - mellÿnek alapköve 1836-dik évi auguszt. 22-én tétetett-le, 1837diki april. 17kére ... ezen veresmán'ányra metszett czím alatt: Szenvedő embertársainak a szerető emberbarátok - már egy szerencsétlen tébolyodottñak menedéke lőn." A gondozatlan elmebetegeknek a beszámíthatatlanságból fakadó veszedelmét is ecsetelte: „Mióta ezen intézet fenn áll, nem rántatik elő éjjeli 12 órakor az elégett házak perjéjéből a csábųit vándorlegény; - nem jényegeti halállal atyját, anyját s testvéreit az őrült; - nem hasogatja marháink hátát bocskorszíjnak - nem kaszálja-le éretlen vetésünket éjjel, - nem törekszik felakasztani künnháló lovász-gyerekeinket az eszeveszett; meg szűntek a titkos és gyanús gyújtogatások ... Megszűnt járásainkban a borzasztó veszettség jélelmé1( K' Másodfőorvosi kinevezése 1135/1832. Kórházigazgatói kinevezése 2246/1832. 11, 7 Orvosi Tár 1832. ó.köt. 200. i,1! t Lásd a 75. jegyzetet. 10 9 Pápa, nép-egészségi tekintetben. Társalkodó 1839.márc.20. 91. Újra közölte Hudi József: Acta Papensia 2008. 103-108.
