Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

134 Comm. de Hist. Arti

s Med. 210—213 (2010) ismét ki ütött marha-dög látogatására s gyógyítására fordíttattak: a többiek pedig a physieusi relátiók elkészítésében, himlő-oltási tabletták redactiójában, apotheca visitatiójában, rabok látogatásában és gyógyításában, hólt test bontásban s egyéb physieusi és chirurgusi kötelességek teljesítésében teltek el"

1

2 Az említett főorvosi jelentést nem ismerjük, a himlőoltási táblázatokat azonban igen. Ezek közül a makói városi és battonyai járási táblázathoz kézírással megjegyezte: „általam tapasztaltatott, hogy az idén a nagy forróság miatt oly nagy volt a gyermekek között a bőrbetegségre való dispositio, hogy valóban beoltatott rendes himlőt kapott gyermekek is fattyú himlőt (Varicellát) kaptak a bé oltás mellett."

7

3 Amikor Cseresnyésék Makóra érkeztek, az asszony áldott állapotban volt. A gyermek, Sándor Vince 1827. nov. 18-án született. Az anya viszont dec. 2-án az anyakönyv szerint gyermekszülésben, Cseresnyés szavaival „ex febre puerperali" elhunyt.

74 Felesége elvesztése is hozzájárulhatott, hogy Cseresnyés otthagyta Makót. Onossy János halálakor Cseresnyés feltehetően arra számított, hogy helyettesből „rendes physicussá" léphet elő. A vármegye azonban másként határozott: 1830. január 26-án Hoffmann Károly került a főorvosi hivatalba. Az az olmützi születésű, katolikus Hoffmann Károly, aki nemcsak jóval fiatalabb volt, de a doktori oklevelet is két évvel Cseresnyés után szerezte meg. Két évig ugyan a sebészek számára a gyakorlati orvostant oktató Gebhardt Ferenc asszisztense volt, Cseresnyéssel szemben azonban semmiféle előnyösebb tulajdonságokat nem mutatott. Erdemszerzésre nem ¡s lett sok ideje, mert 1834-ben fiatalon elhunyt. Cseresnyésnek valamilyen okból nem volt jó viszonya a megye vezetőivel, a fent említett helyettesítési időre járó „điųrñųmát" is a következő évben, 1830. március 26-án külön kellett kérnie. 1830 végén vagy 1831 elején hagyhatta el Makót. Nem ment messzire, csak a közeli Szegedre. 1831. február 19-én már onnan írt Toldÿ Ferencnek Pestre.

7" A pesti egyetem orvosi kara 1831. július 25-i ülésén „szegedi practicus orvos"-ként nevezte ki az orvosi kar tagjává.

7

6 1 83 1. július 19-én viszont Veszprémből kereste fel levelével Toldyt. Ebben azt írta, hogy „olly tudósításokat veszek az alföldről, hogy ha ott volnék is, ezen egészséges vidékre, és atyám fiai közé kéne jönnöm, nem oda mennem feleségemmel és gyermekemmel. Várom, mig a cholera dühe csillapszik, addig használtatom Füredet beteg májú feleségemmel."

1

1 Cseresnyés második felesége Nagy Terézia volt, valószínűleg Nagy Ferenc (17611836) szegedi városi főkapitánynak, több ízben országgyűlési követnek a lánya.™ Házasságkötésük helyét nem ismerjük, idejét 1829-re tehetjük, mert a halotti anyakönyv szerint Cseresnyés Sándor első házassága 4, a második 25 évig tartott. Cseresnyés Sándorné Nagy Terézia jócskán túlélte férjét: gyászjelentése szerint 1888. február 27-én 83 éves korában Szombathelyen halt meg leányánál. A leány a második házasságból születhetett. Cseresnyés Irén Keresztúrÿ Sándor csendőrszázados felesége volt. 7

2 Csongrád Megyei Levéltár (Szeged). Csanád megyei iratok. 1830. 495. 7

3 Uo. 7

4 Magyar Országos Levéltár. A makói református gyülekezet anyakönyvei. 7

5 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Kézirattár. M.Ir.Lev. 4-r. 61.e. 7f

> Orvosi Tár 1831. 3.köt. 108. 7

7 Lásd a 75. jegyzetet. 7

X Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992. 198.