Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dornÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 125 Pesti egyetemi évek Cseresnyés barátja, Ungvárnémeti Tóth László 1814 márciusában Sárospatakról azt írta Kazinczynak: jövő novemberbe Pestre készülök az Universitasba, Cseresnyés Sándor barátommal, hogy orvosi tudományt tanuljunk." 1 9 Cseresnyés tehát nagyfalui házitanítóskodása után 1814 őszén kezdte meg Pesten egye­temi tanulmányait. Nyolc félévet végzett el az orvosi karon. Csak az 1815/1816. tanév 2. félévében nem tette le időben a kötelező vizsgákat, mert édesanyja ekkor hunyt el: „mor e parentum impeditus examen non subivit". Később azonban pótolta ezt, s az esedékes mind­három vizsgán kitűnő jegyet kapott. A négy év alatt összesen 26 vizsgát kellett letennie, 9 esetben kitűnő, 17 esetben pedig egyes osztályzatot érdemelt. 2 0 (A félévi vizsgákon akkor három jegyet alkalmaztak: a kitűnőt, az egyest és a bukást jelentő kettest, a szekundát.) A vizsgák nyelve általában latin volt, de a II. év első felében sebészeti kórtanból és elméleti szemészetből magyarul, a IV. évben gyakorlati sebészetből mindkét félévben, a gyakorlati szülészetből pedig az első félévben németül vizsgázott. Az eperjesi nyelvtanulásnak tehát megvolt az eredménye, ugyanakkor a bizonyára már akkor tervezett bécsi tanulmányokra is gondolt a német nyelv gyakorlásával. Az egyetemen tehát jól felkészült jövendő pályájára. Tanulótársai közül kialakított legszorosabb baráti köre elsősorban sárospataki iskolatár­sából, Ungvárnémeti Tóth Lászlóból és az 1816-ban Pesten orvosi oklevelet szerző Rátz Istvánból (1782? - ?) állt. Együtt szerepeltek az idősebb Bekénÿ János névnapjára készített, már említett verses köszöntőben. Ungvárnémeti Tóth 1818-ban kiadott versgyűjteménye előszavában írta: „Nem ezélja a szerzőnek, hogy minden barátit...előszámlálja... Elég leszen két nemes szívű barát buzgóságát felhozñ/'." 2 1 Ezután Rátz Istvánnak és Cseresnyés Sán­dornak egy-egy hozzá intézett, latin nyelvű versét közölte. A barátok között többször említett Rátz István az oklevél megszerzése után egy ideig Pesten volt gyakorló orvos, 1821-től néhány évig pedig a pápai református kollégiumban ­többek között - a görög és a latin nyelvet oktatta. A barátok között oly nagy becsben tartott klasszikus nyelveket és irodalmat nemcsak tanította, hanem 1826-ban Tacitus Germaniájának magyar fordítással ellátott kiadásával szélesebb körben is terjeszteni igye­kezett. 2 2 Cseresnyés és Rátz további barát¡ kapcsolatáról nem találtunk adatokat. Baráti körükhoz tartozhatott a két évfolyammal feljebb járó Radeli József (1788?-1816), aki az 1815/16. tanév második felében, negyedévének befejezésekor elhunyt. Erre az alka­lomra Cseresnyés klasszikus mitológiai utalásokkal teletűzdelt búcsúzó verset írt és adott ki. 2 3 Ebben megnevezte azokat a barátait is, akik vele együtt siratták elveszett társukat: Bódogĥ Mihályt (1789-1825), később miskolci gyakorló orvost, Szabó Józsefet (1789-?), aki aztán Szabolcs és Abaúj megyében, majd a Nagykun kerületben volt főorvos, valamint Ungvárnémeti Tóth Lászlót. Ez utóbbi névtelenül külön is megjelenetette Radeli emlékeze­tére írt gyászversét. 2 4 1 9 K.L. XII.köt. 266. 2 0 Libri classificationum Facultatis Medicae. Semmelweis Egyetem Levéltára. 1/d. 4. köt. 2 1 Ungvárnémeti Tóth László Versei. Pesten, 1816. 2 2 Cornelius Tacitus Könyvecskéje Németország fekvéséről, szokásairól és népeiről. Pest 1826. 2 3 Radélinak orvosi tudományt halgatott nemes ifjú barátjának hamvai felett. Pesten, 1816 Trattner János betűivel. ^ [4. p.] 2 4 Radélinak emlékezete a baráti szívben. Pesten, 1816.

Next

/
Thumbnails
Contents