Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull
Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 119 ének nyilvános rendes tanára, de 1914 és 1925 kötött az antropológiát is tanította. Egy-egy periódusban az egyetem dékánjának és rektorának is megválasztották. Nem írt anatómia- tankönyvet, oktatási gyakorlata az előadás volt, amelyet nagyon magas szinten gyakorolt. Tanítványai jegyzetelték előadásait, amelyet a professzor ellenőrzött, majd megjelentették a kézíráshoz hasonlatos litografált szöveget. Az 1911 -évi előadásokat Nagy László tanársegéd, 3 6 az 1915-évi szövettani előadásokat Schönholtz Jakab jegyzete¦ése után szintén kézírásos formában kerültek kiadásra. Lenhossék Mihály előadásaiban nagyon részletesen foglalkozik a koponyacsontok sajátosságaival, a csontok nyílásaival és az azokon áthaladó ér- és ideg képletekkel. Az előadások nyelvezete, az egyes struktúrák megnevezése már nagyon hasonlít a maihoz: a korábbi maxilla inferior most már mandibula, a korábbi varráñÿ most már varrat. A varratok elcsontosodását és annak okát pontosan megfogalmazza: „Az élet delén, mikorra az agyvelő további fejlődése megáll, a koponya további növésére nincs szükség és a varratok teljesen elcsontosodnak". 3 7 Az öregkorra egy csonttá alakul a koponya. De ennek is szabályos menete van: legelőbb csontosodik a nyílvarrat, ezt követi a koronavarrat és azt a lambdavarrat. A koponyatető lapos csontjainak réteges struktúrájából legelőbb a belső lemez, majd a külső lemez és végül a diploe réteg csontosodik. Az antropológia témaköréből 1915-ben jelent meg két tanulmánya: Az antĥropológiáról és teendőinkről az antĥropológia terén, , 8 és Az ember helye a természetben."' 9 Ez utóbbi munka határozott kiállás a darwini eszmék mellett. A 20. sz. első évtizedeinek legértékesebb és legérdekesebb szakmai vitája az idegrendszeri kutatás területén bontakozott ki. A harc két fővezére Ramón y Cajal (1852-1934) és Camillo Golgi (1843-1926). A „neuron-vitában" Cajal álláspontja az volt, hogy a neuron (idegsejt) egy önálló idegrendszeri sejt, sejttesttel és nyúlványokkal rendelkezik, fejlődéstanilag és anatómiailag is önálló egység, amely ingerületét egy vagy több önálló sejtnek adja át. Golgi szerint viszont az idegrendszer egy összefüggő hálózat, egy megszakítás nélküli struktúra. A két elmélet tagjai igyekeztek tudományos bizonyítékokat felsorakoztatni érvelésük mellett. Ezen rendkívül fontos tudományos kérdésben Cajal mellett foglalt állást Lenhossék Mihály, valamint Miskolczy Dezső (1894-1978), akit én korábbi munkámban, mint „a modern neurológia alapjainak megteremtője hazánkban" említettem. 4 0 Szentágothai János a Cajal-elméletet támogatta, amely a vitában győzött, és amit az élet igazolt. Lenhossék Mihály munkásságát értékelve az MTA levelező, rendes, majd 1934-ben tiszteleti tagjának választotta. Érdekes tudománytörténeti adat az emberi és az állati agy súlyával kapcsolatos vizsgálat: ismeretes az ember agyának átlagos súlya 1375 g., az embernél csak kissé nagyobb súlyú gorilláé 463 g. Egy70 kg-os orángután agyának súlya 431 g., csimpánzé 406 g..."az egész állatországban csak két állat van, amelyeknek abszolút agysúlya felülmúlja az emberét: az elefánt agysúlya 5473 g. az óriás ceté 7000 g. Viszont az elejánt testsúlya 46-szor nagyobb az emberénél... 's ha az embernek a maga testéhez képest csak annyi agyveleje M' Anatómiai jegyzetek Lenhossék Mihály előadásai után. Átnézte Nagy László. Bp., é. n. 622 p. 3 7 u.o. 179.p. Lenhossék Mihály: Az antropológiáról és teendőinkről az antropológia terén. Bp., Franklin, 1915. 119 p. Lenhossék Mihály: Az ember helye a természetben. Bp., Franklin, 1915. 132 p. 41 1 Pásztor Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője, in: Orvostörténeti Közlemények, 182-165 (2003) 133-145.