Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
98 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) következett haláláig tartott ilyen témában magánórákat. 0 1834-ben Schedel (Toldyj Ferenc 1 6 kapott engedélyt diaetetika és makrobiotika témakörben magánórák tartására, a rá következő évben pedig Schöpf-Mérei Ágoston" , 7 az orvostörténelem oktatására, amelynek Stockinger Tamás lett 1845-től rendkívüli magántanára. 3 8 1844-ben Arányi Lajosnak és Nedelkó Dömének engedélyezték, hogy"' 9 kórbonctani, illetve fogászati ismereteiket megosszák címzetes rendkívüli tanárként jelentkezőkkel. 4 0 Ugyanekkor Halász Géza egyetemi segédorvos a Bécsből ellesett „új" módszerrel, a kopogtatással és a hallgatózással ismertette meg magántanulóit. 4 1 1845-től Stockinger Tamás tarthatott ilyenformán felolvasásokat az orvostan és a sebészet történetéből. 4 2 1 84 7-ben Jakobovics Móricnak engedélyezték, hogy 0 Wckerl'e György Pesten végezte orvosi tanulmányait, ahol huszonöt évesen, 1827-ben szerzett diplomát. SOTE Lt. l/f 1. kötet 134. p. 524. ssz.. Id.: I IŐGYES, 18%. 205., GYŐRY, 1936. 388-389. Toldy (eredeti neve Schedel) Ferenc József (1805-1875) orvos és irodalomtörténész. Az 1828/1829-es tanévben lett orvosdoklorrá avatva Pesten. 1830-ban a Magyar Tudomány Akadémia tagjává választották, a következő évben annak jegyzője lett. 1831-1836 között az Orvosi Tárat, 1834-1835-ben a Tudományos Tárat, 18371843 közölt barátjával, Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal az Alhenaeumot szerkesztette. A szabadságharc után irodalomtörténettel foglalkozott. SOTE Lt. l/f 1. 143. p. 544. ssz., ld.:GORTVAY, 1953. 182., FÜSTI MOLNÁR, 1983. 112-118. Schöpf Mérei Ágoston (1804-1858) Bécsben, Prágában, Paduában és Paviában tanult. Paviában doktorált 1832-ben. 1834-1838 között az általa alapított pesti Orthopédiai Intézet, majd 1839-től a pesti gyermekkórház igazgatója volt. 1849-ben Törökországba, majd Párizsba, onnan pedig Angliába ment. Manchasterben 1856ban gyerekkórházat alapított. Id.: HŐGYES, 1896. 206-208 , GORTVAY, 1953. 197-198. , s Schöpf-Mérei 1843-ban önkényesen beszüntette orvostörténeti témájú magánóráit, és 1847-ben hivatalosan is kérte, hogy inkább gyermekgyógyászatból tarthasson magánórákat rendkívüli tanárként. Id..GYŐRY, 1936. 389. és 404-405., 439-440., 445-446. '' Arányi Lajos (1812-1887, eredetileg Lóstainer) eredetileg bölcsészetet és jogot tanult, majd az 183 l-es kolerajárvány során, a pesti kórházban végzett szolgálata után kezdte el az orvosdoktori tanfolyamot, ahol 1837-ben avatták doktorrá. 1837-1839 között Bene Ferenc segéde. Az 1843/1844-es tanévtől a kórbonctan magántanára, 1861-től annak rendes tanára. Az 1873/1874-es tanévben nyugdíjazták. A narkózis, ödéma, szívelégtelenség és fulladásos halál tartozott főbb kutatási témái közé. Műemlékvédelemmel is foglalkozott. SOTE Lt. l/f 1. kötet 258. p. 902. ssz., ld..HŐGYT:s, 1896. 182-185., GORTVAY, 1953. 214. Nedelkó Döme (1811-1882) Arányihoz hasonlóan kezdetben jogi, majd orvosi tanulmányokat folytatott, utóbbiból 1839 decemberében doktorált. Ezután Bécsben tanult fogászatot, ott szerzet 1842-ben fogorvosi oklevelet. SOTE Lt. l/f 1. kötet 308. p. 1028. ssz.. Id..IIŐGYES, 1896. 208., GORTVAY, 1953. 201. 4" Mindketten már 1843 decemberében megkapták az engedélyt órák tartására, de csak a következő évben kezdték meg ténylegesen tevékenységüket. Arányi 1845. évi hirdetése szerint egy kurzus harminc órából állt, ahol "legalább 25 Inilla szolgáland a kórboncztani gyűjteménytár növekedett készítményein kivűl vizsgálódási tárgyul" . A tananyag alapját az általános- és különös kórbonctan és a Hcmpel-féle bonctan (azon belül is a zsigcrtan) képezte. Az órák Arányi lakásán voltak, a tandíj tizenöt forint volt, ebből fedezte az anyagot és a segédekéi. Orvosi Tár, 1845. március 9., Harmadik folyamat. Hetedik kötet, 11. szám, 176., Id..GYŐRY, 1936. 435439. és BOLÁNYI —PALATKÁS, 1961. 429. 4 1 Halász az Orvosi Tár hasábjain is reklámozta magát. A hirdetés szerint a kórbonctanhoz tartozó módszer üdvös hatással van a gyakorlati orvostanra. Óráit bárki látogathatta. Az anyag alapját a kórházakban és a magánpraxis során felbukkanó mellbetcgségek képezték. Az. órák hétköznap délután öttől hatig, vasárnap pedig reggel nyolctól tízig tartottak - kívánság esetén máskor is. A hirdetés után a szerkesztők is elégedetten javasolták a lap olvasóinak a kurzus felkeresését. A szöveg megjelenésekor már száz orvos és medikus végezte el eme két egyszerű, ám annál hasznosabb technika ismertetését célzó tanfolyamot. Id.: Orvosi Tár, 1844. május 19., Harmadik folyamat. Ötödik kötet, 21 szám, 335-336. 4 2 Stockinger Tamás (1811-1883) 1836-ban telte le az. orvosdoktori szigorlatot Pesten. 1836-tól Stáhly Ignác asszisztense volt. 1847-től a sebészeti műtéttan, 1851-től a sebészet rendkívüli, 1857-től nyugalmazott rendes tanára. Az 1870/1871-es tanévben rektor. SOTE Lt. l/f 1. kötet 274. p. 938. ssz. \á..Orvosi Tár, 1845. július 13., Harmadik folyamat. Nyolcadik kötet, 3. szám, 48.
