Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
KRÓNIKA —CHRONICLE
KRÓNIKA KRÓNIKA HALOTTAINK WOLFRAM KAISER (1923-2008) Wolfram Kaiser Dr.phil., Dr.med.habil., a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetem emeritus professzora, nemzetközi hírű orvostörténész, a Rajna-vidéki Rheinbergben született 1923. augusztus 20-án. Édesapja tanár volt. Wolfram történelemtanárnak készült, ám a II. Világháború közbeszólt. Frontszolgálata Sztálingrádnál ért véget. Kalandos úton szerencsésen hazakerülve (1945), az átélt háborús megpróbáltatások hatására pályát módosított: az orvosi hivatást választotta és a halle-wittenbergi egyetem orvosi karára iratkozott be. Orvosdoktori diplomája birtokában (1951) Heinz Krosch professzor belgyógyászati klinikáján vállalt tanársegédi állást. Különösen az endokrinológia iránt vonzódott, „a mellékpajzsmirigyek klinikai funkcióvizsgálata" témakörből hamarosan egyetemi magántanári képesítést is szerzett Krosch professzor, a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetem Saale melletti Halléban működő orvosi kara l.sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, egyben az orvostörténelem tanszékvezető professzora és az NDK Orvostörténelmi Társaságának elnöke is volt. Történeti érdeklődésű ifjú magántanárának lehetővé tette, hogy a bölcsészdoktori diplomát is megszerezze, majd segítségül vette öt orvostörténeti előadói és társasági szervező feladatainak ellátására. Az NDK III. Orvostörténeti Kongresszusára, amelyet a Saale melletti Halléban rendeztek az 1668-ban a hollandiai Voorhoutban született világhírű leydeni orvosprofesszor, Hermann Boerhaave születésének 300. évfordulója tiszteletére (1968), külföldi résztvevőket is hívtak. E sorok íróját érte a megtiszteltetés, hogy a kongresszuson előadóként a Magyar Orvostörténelmi Társaság képviseletében részt vegyen és a személyes kapcsolatot az NDK orvostörténészeivcl felvegye. A következő évben Kaiser professzor már Budapesten volt, pillanatok alatt baráti kapcsolatot létesített a hasonló történettudományi érdeklődésű és hasonlóan kitűnő szervczőképcsségü Antall Józseffel, aki ugyancsak létfontosságúnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Attól kezdve Kaiser professzor fiatal munkatársával Arina Völker doktornövel együtt évről-évre rendszeresen jött Budapestre. Szereplésével, valamint aktív közreműködésével hozzájárult a Budapesten 1974-ben rendezett emlékezetes XXIV. Nemzetközi Orvostörténelmi Kongrersszus sikeréhez és rendszeresen hívta meg a MOT 7-8 fős küldöttségét a Halléban évről-évre megrendezett orvostörténeti szimpóziumokra. A meghívottaknak - természetesen - a főtémához kapcsolódó német nyelvű előadást kellett tartaniuk. Ez az elvárás kényelmesebb és az ilyen lendületes tempóhoz nem szokott hazánkfiait gyakran kemény feladat elé állította, az eredmény azonban kimagasló volt: soha annyi orvostörténeti munka magyar szerzőktől nem született, mint abban az időszakban, amelyet Wolfram Kaiser professzor neve fémjelez. Az elhangzott előadások megjelentek a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetem Beiträge zur Universitätsgeschichte, ill. Wissenschaftliche Beträge der Martin Luther Universität Ilalle-Wittenberg c. kiadvány-sorozataiban, és azóta is pótolhatatlan értékei a bolgár, a cseh, a holland, a magyar, a lengyel, a német, a szlovák nemzeti orvostudomány históriájának, és az c nemzetek között fennálló nemzetközi orvostudományi kapcsolatok történetének. Kaiser professzor maga járt elől jó példával: hihetetlenül termékeny szakíró volt. Hazai és külföldi levéltárakban munkatársával és tanszéki utódjával: Völker professzornővel együttesen folytatott kutatások alapján képes volt egy év alatt hatalmas adathalmazt tartalmazó vaskos kötetnyi orvostörténeti munkát összehozni. Krosch professzorral közösen megjelentetett két könyve ( Aktuelle Probleme der Inneren Medizin I-Il.Bde., Halle, 1964., 1965., illetve Zur Geschichte des Medizinischen Fakultät der Universität Halle im 18. Jahrhundert I-II.Bde., Halle, 1965., 1967.) mellett közleményeinek száma az. ezret is megközelíti. Ebben széleskörű nyelvismerete is segítségérc volt. Működésével, amelyre az akkori Nyugat-Németország, valamint Franciaország és Anglia is fclfi-
