Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar László András: Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarak ma-gyar népi gyógyászati használatáról (1670)

270 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) dalmakat, sőt véres vizelést eredményezhet. Ioannes Langius egyik levelében ezért ajánlhatja az ilyen főzetet gyümölcstolvajok leleplezésére is!

1

8 Még Valentinusnál is alaposabban számol be a cantharis fajairól és használati módjairól Michael Ettmüller (1673-1732), aki szövegében részletes kőrisbogár-recepteket is közöl gonorrhea, ischuria, ízületi bántalmak és egyebek ellen, emellett a cantharis afrodiziákus hatásáról is hosszan értekezik. Philipp Salmuthra hivatkozva említi annak a túl fiatal arát választó idős úrnak az esetét, aki a menyegző másnapjára belehalt - ráadásul merev péniszszel halt belé - a cantharis mértéktelen használatába.

1

9 A kőrisbogár képe Geier tanulmányából (rézmetszet. I6S7) A cantharis orvosi használatáról a 17. századtól számos disszertációt is írtak.

2

0 Közülük talán az első és kétségtelenül a legalaposabb Johannes Daniel Geier (1660-1735), tatóan írja ie egy fiatal feleségét kőrisbogár-szörp segítségével kielégíteni akaró, hatvanas éveiben járó brüsszeli kereskedő különös esetét. 1

8 Langius, Iohannes: Epistolarum medicinalium volumen tripartitum. Hannoviae, Wechelius, 1605. 208-211. < (I 47

) 1

9 Ettmüllerus, Michael: Opera omnia. Neapoli, Novelli de Bonis, 1728. Tom.IV. 943-946. Nagy szégyennek számított, ekkoriban, ha merev pénisszel halt meg valaki. A középkori mondóka szerint az hal meg így, aki apácával közösül. (Qui monachis potitur, pene rigido moritur). 2

0 Pl.: Albinus, Bernardus: Dissertatio de cantharidibus. Francofurti, 1687; Kirchdorff, C.: Dissertatio de cantharidibus. Regiomontani, 1711; Wedelius, G.W.: Dissertatio de cantharidibus. Jenae, 1717; Stenzel: Dissertatio de cantharidibus, prosperae adversaeque valetudinis auctoribus. Witebergae, 1740; Stenzel: Dissertatio de externo cantharidum usu, imprudentum prudentumque asylo medicorum. Witebergae, 1743; Stenzel: Dissertatio de cantharidibus et similibus, quae aphrodisiaca vocantur medicamentis. Witebergae, 1747; Hunter, A.: Dissertatio de cantharidibus. Edinburgii, 1751; Linné, Carl von: Dissertatio de meloe vesicatoria. Upsalae, 1762; Alexander, G.: Dissertatio de cantahridum história et usu. Edinburgii, 1769; Forsten, B.: Disquisitio medica cantharidum históriám naturalem, chemicam et medicam exhibens. Argentorati, 1775.; Carson, J.: Dissertatio de cantharidum história, operatione et usu. Edinburgii, 1776; Pusey Haie, G.: Dissertatio quaedam de cantharidum natura et usu complectens. Lugduni Batavorum, 1786; Honnorat, S.J.: Propositions sur ihistoire naturelle chimique et médicale de cantharides. Paris, 1807; Tadini, F.: Analisi dela proprietá delle cantaridi. Navarra, 1810; Alexy, Ludovicus: Dissertatio inauguralis medica. Animalia medicinalia. Budae, 1838.