Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Vertes László: Schmidt Lajos sebész professzor életművéről. Emlékezés halálának 50 évfordulóján

260 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) College of Surgeons nemzetközi kongresszusán. Utolsó külföldi utam 1950. októberében volt, amikor mint a Szakszervezet Országos Tanácsa és az Orvos egészségügyi Szakszervezet kiküldöttje a Szovjet-Bolgár Egészségügyi hét keretében tartott bolgár sebész kongresszuson vettem részt Szófiában." (Rögzíthetjük, hogy az egyetemes sebészettudomány világhírű, iskolateremtő egyéniségeitől tanult.) Még néhány adat: „Teljesen bírom a német és angol nyelvet, keveset beszélek szlovákul". A családról. Felesége Rigám Alice. Két fiúgyermekük született, mindkettő orvos lett. Péter a Kórélettani Intézetbe került, Donhoffer Szilárd akadémikus, egyetemi tanár munkatársa lehetett. Pál nagy tudású, kitűnő sebész lett Pécsett, az orvostudomány kandidátusa, klinikai igazgatóhelyettes, mb. tanszékvezető. Loessl Jánosról halála után korábbi munkatársa, barátja, Schmidt Lajos írta a nekrológot (12). Az írásmű elénk hozta a sebészt, az oktatót, a valóban segítő embert. Budapesti kórházakban Schmidt Lajos egyetemi adjunktus a Madarász utcai Csecsemő- és Gyermekkórház Sebészeti osztályának osztályvezető főorvosa lett 1938. február 10-étől. A kórház akkoriban a Szent Rókus Közkórházhoz tartozott. Schmidt Lajos 1941. április 30-ig vezette az említett osztályt, majd a nyugállományba vonuló, addig a központban, a III. Sebészeti Osztály élén állt főorvos helyére került 1941. május 1-től. Emlékkötet (7) szerint „1949. május 31-ig működött. Itt idézzük az orvosi éremtan kiemelkedő szaktekintélye, Süle Tamás közlését (19): „Távozásakor munkatársai érmet készíttettek róla Erdey Dezsővel". Schmidt Lajos, a pécsi sebészprofesszor, klinikaigazgató Schmidt Lajos orvosi működése Pécsett teljesedhetett ki. Természetszerűleg róla a legtöbb forrás Pécsről származik. A korán bekövetkezett halálozás miatt is rövid volt a professzori státusz, a klinikai igazgatói beosztás. Mégis, a pécsiek méltóan emlékeznek, őrzik a jeles előd óriási szellemi, szakmai hagyatékát. A kinevezés körülményeiről egyetemtörténelmünk egyik legkiemelkedőbb tudora, Benke József írt (3): „Az 1947. december 22-én tartott tanácsülésen elhatározták, hogy felkérik Schmidt Lajos nyilvános rendkívüli tanárt, hogy a Neuber professzor halálával megüresedett sebészeti klinika ideiglenes vezetését vállalja el (a következő tanácsülés egyhangú szavazással megbízta Schmidt Lajost)" 1948: „A kar arról értesült, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem fogadta el a Rókus Kórház osztályvezető főorvosa, Schmidt Lajos jelölését, s most újabb pályázatot írt ki. Az 5 pályázó közül - mivel Schmidt Lajos munkássága annyival fölötte áll a többinek - unico loco őt jelölte a jelölő bizottság"... „1949. márciusában a Sebészeti klinika élére a köztársasági elnök Schmidt Lajos egyetemi nyilvános rendes tanárrá kinevezte."