Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

190 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) venni számtalan nyavaláknak, sőt még oly bajokból is kigyógyulhatni, melyek az embert már kínozzák". Tehát megelőzés, sőt gyógyítás is elképzelhető az „életrendszer" helyes megválasztásával. Néhány sorral lejjebb a következőket írta: „Egészségtől viruló egyén, ugyan van-e a világon kellemesebb látvány? Igen van és váljon mi az? Egészséges család! Minél csak egészséges község gyönyörűbb, midőn egészséges nemzet mennyekbe ragadó tünemény."

3

1 A szerző leszögezte, hogy a célirányos életrendszer sok faktor eredője. Részletesen elemezte a lakásviszonyok megfelelő voltát. Foglalkozott az alápincézettség helyességével vagy helytelenségével (a környék gázainak összegyűjtése!). Megállapította, hogy a lakás nedvessége rossz hatást gyakorol a serdülők lélegzésére. Meghatározta az ablakok optimális nagyságát (részben a szellőzés, részben a „napkirekesztés" miatt). Ahol kevés napfény éri a gyermeket, fejlődésük visszamarad! Az olasz építészet ilyen irányú tanulmányozását feltétlenül kívánatosnak tartotta és javasolta. Újra kifejtette nézeteit a táplálkozás helyes alapelveiről. A zsíros húsokat, zsíros leveket, paprikát kerülendőnek jelölte meg. Fontosnak tartotta az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Helytelenítette a magyar „felső körök" sokfogásos, „kötelezőkkel" súlyosbított „távevészeteit". Ez Széchenyit az angol lakomákra emlékeztette. Helyesebbnek vélte a francia étkezést. Itt a vendég kap egy „evési plánumot", és ö választja meg a mennyiségi és minőségi kínálat lehetőségeit. Részletesen foglalkozott a mozgás és az étkezés összefüggéseivel. Helyesnek tartotta a böjtnapok megtartását egészségügyi szempontból. Ezt követően Széchenyi áttért az osztrák uralom súlyos kritikájára. Hogy ez már egy másik mű, mutatja, hogy az Önismeret első részét a rendőrség kézirat formájában kiadta a családnak, míg a Habsburgokat bíráló második rész csak évtizedek múlva került elő Bécsben, a titkos levéltárakból. Lehetséges, hogy az Önismeret-tel Széchenyi István bizonyította híveinek és ellenségeinek, hogy ismét a régi. Ezen időszak kiváló ismerője, Károlyi Árpád írta: „Idegeiben és lelkében teljesen helyreállott a felborult egyensúly és a hatalmas agy ősereje a maga teljes gazdagságában bontakozott ki". Másutt: „...a régi, mélyen gondolkodó, mélyre tekintő főnek kell tartanunk, már apró munkái után is. "

n Szőgyény-Marich László 1 857 júniusában kétszer meglátogatta Széchenyi Istvánt Döblingben. A következőket jegyezte le: „Ugyanazon éles ész, gondolatmenet, beszédmód volt nála most is tapasztalható, mint midőn őt legfényesebb korszakában ismertem, úgyhogy én erősen hiszem, hogy Széchenyi soha megtébolyodva nem volt. "

3J Széchenyi e müvével kitűzött céljait maradéktalanul elérte. TAMÁS GESZTESI, MD head physician H-7100 Szekszárd Vincellér u. 69. HUNGARY eniko(3}tolna.net 3

1 i. m. 200. ~

2 Károlyi Árpád /Szcrk./: Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. II. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1921. 71. "

,

3 Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Budapest, Magvető Kiadó, 1981. 110.