Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

188 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) A gróf könyvének ezen részében is részletesen foglalkozott Hahnemann homeopátiás elméletével és gyakorlatával. Triviális példával élt: ha valaki teleeszi magát, közérzete rossz lesz, fájdalmakat érez. Hánytatás és hashajtás megoldja a heveny terhelést, de a beteg közérzete még rosszabb lesz. A homeopátiával gyógyító orvos „célkeresztjében" a beteg áll; semmit nem tesz a beteg ellenére. „Régibb időkben, nagyobb vonásokban elősorolva tapaszok, kenőcsök, kisebb-nagyobb fecskendések folytonos használata homachalék, vértisztítók, érvágás, izzasztás, hánytatok, hashajtó savanyúvizek és fürdők voltak körülbelül azon fegyverek melyek ellen az orvosok síkra keltek és harcoltak. Hahnemann új aerat alkotott. „Legnagyobb érdeme azonban abban áll, hogy ő az egész orvosi kart gondolkodásra, kételkedésre és megfontolásra gerjeszté, és azon apáról fiúra átmenő slendriánnak, mely az egész orvosi rendszert, ok nélküli, felszínes, sőt hibás empíriába lebilincselé diaclalosan nyakát szegé. Nagy érdeme továbbá az orvosi receptekbűl kiírtá azon tarkabarkaságú sokféleséget, mely nem a beteg, de egyedül csak a patikás hasznára és egészségére szolgált, ...az egyszerűek használatát hozta divatba."

2

0 Széchenyi István oldalakon keresztül idézte egy orvos barátját, aki szerint: „...sokkal több egyén gyilkoltatott meg az allopátiai rendszer

1 által, mint amennyi kigyógyulást nyert vala".

2

2 Érdekes, hogy az arisztokrácia és a közéleti elit jelentős része homeopátiás orvost választott, beleértve Széchenyit, Kossuthot, Wesselényit, Deákot, Madách-ot, Batthyányi is. „A betegség megelőzése és a test gyakorlása" című fejezetben Széchenyi István megismételte korábban lefektetett nézeteit. A maga cikornyás stílusában más példákkal is összefoglalta és nyomatékosította a táplálkozásra, testi tréningre, élvezeti szerekre vonatkozó nézeteit. Széchenyi szerint a „lélek idomítása" az egészséges életmód alapvető része. „Dupla egészség alkotja az emberi tökélynek ideálképét. "

2

i Jól érezte, hogy a testi egészség értéke csökkent az utóbbi évszázadokban, és ez a betegségek keletkezését, gyógyulási hajlamát tekintve kedvezőtlen. „ Régi időkben a testi egészség és erő kimondhatatlan előny volt. "

2

4 A változás a puskapor felfedezésével következett be. A fizikai közelharc jelentősége megszűnt. Fokozódtak a lélekhez kötött tulajdonságok felderítésére, megítélésére, vizsgálatára vonatkozó igények. Ez átívelt az egészségkutatásra is. A gróf leszögezte, hogy csak a lélekre kedvezően ható terápia lehet a testi jelenségek szintjén sikeres. Természetesen Hahnemann homeopátiájára, valamint korának a hosszú élet elérését célzó életvezetési elveire gondolt. „Koplalás, szomj azás, álomnak lehető megrövidítése — ím ezek azon fő faktorok a lélekidomítás ügyében..."

2

5 Az Önismeret-ben az egyik legélvezetesebben megírt fejezet a „ Túlnépesedés és elnéptelenedés". A szerző leszögezte, hogy a két tényező egészséges egyensúlya az optimális és kívánatos. „ a nagy természet igen bölcs ökonómiája, mely a túlnépesedést rendszerint gátolja és nem engedi, hogy minden népek azon nagy boldogságban részesüljenek, mely a 1

9 i.m. 39. 2,

1 i.m. 41. 2

1 Allopátia: az akadémikus orvoslásnak az a terápiás módszere, amely a betegségek kezelését ellentétes hatású szer alkalmazásával végzi. (Ezt a megnevezést a homeopátiával ellentétes fogalomként alkalmazzák.) 22 ' r r i. m. 2

3 i m. 131. 2

4 i. m. 132. 2

5 i. m. 91.