Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZEGÉSZSÉGÜGYI GONDOLATAI GESZTESI TAMÁS Széchenyi István a 19. századi magyar történelmi fejlődés egyik központi alakja volt. „Az új, liberális szakasz főszereplői közé tartozott" — írta róla Kosáry Domokos.' Persze voltak elődei (pl. édesapja: gróf Széchényi Ferenc, illetve nagybátyja: gróf Festetich György, stb.), akik egy sajátos otthoni, családi légkört alakítottak ki az ifjú Széchenyi István körül. E példaképek azt is megmutatták a fejlődő iíjúnak, hogy a legszebb gondolatok sem érnek sokat gyakorlati megvalósítás (pl. Nemzeti Múzeum, illetve a keszthelyi Georgikon létrehozása) nélkül. Széchenyi István viszont az elődeit felülmúlta, horizontja szélesebb volt. Rájött arra, hogy az egész nép felemelése nélkül céljai nem, vagy csak igen lassan érhetők el. „Jogom van Magyarország felett tanárkodnom" - írta Naplójában.

2 1830-tól nagy művek sorát hozta létre, hogy a fenti célt elérje. Természetesen nem hanyagolta el a gyakorlati alkotások megvalósítását sem. Műveiben végigment az emberi lét nagy kérdésein (filozófia, közgazdaságtan, műszaki fejlődés, a fiatalabb nemzedék fejlődése, a hit kérdései, tudománypolitika, nemzetiségi politika, városok fejlődésének kérdései, természet átalakítása). „Nagy szerencse, hogy az agyvelő hazánkban szép mennyiségű, csakhogy' kifejlődése még imitt-amott hátra van".'" A „népnevelői" munkát, a köznép felemelésének útját, lépéseit számos könyvében, közleményében összefoglalta. Az ember átalakításának alapja: „a lehető legnagyobb lelki függetlenség, melyet én elméletemben négy fő sarkalatra állítok. Ezek a tiszta lelkiismeret, élettudomány, egészség és vagyoni rend"

4 A ma embere számára e fogalmak értelmezendök, mert jelentésük változott. Mi itt csak az egészség Széchenyi-értelmezésével kívánunk foglalkozni. „Az egészség állati részeinknek egymás közt s a lélekkel való tökéletes egybehangzása". Másutt: „...mennyi viszontagságot, sanyarúságot s életfáradságot bírhat el a leggyengébb test is mérsékletesség, józan életmód, állandó vigyázat s óvakodás által". Tehát az életmód kérdéseit döntőnek tartotta. „Azonban nincs oly szomorú testi állapot, melyen tiszta lelkiismeret s élettudomány ne enyhíthetne valamennyire "

5 ' Kosáry Domokos: Széchenyi és a nemzeti művelődés. In: Magyar Tudomány, 1999, 36, 641-648.. " Gróf Széchenyi István tanításai. Összeállította: Fekete József és Váradi József. Kerepes, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2005. 5. Gróf Széchenyi István: A magyarság világa. Összeállította: Fekete József és Váradi József. Kerepes, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2005. 40. 4 Gróf Széchenyi István tanításai: A megelégedés alapjai. Összeállította: Váradi József. Kerepes, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1926. 97-105. Gróf Széchenyi István tanításai: Az egészség. Összeállította: Fekete József és Váradi József. Kerepes, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2005. 15.