Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Bartók Adrienn: Adagolt és formázott gyógyszerkészítmények a tablettázás előtti időkből

Bartók A.: Adagolt és formázott g)>ógyszerkészítmények 177 segítségével készítettek és 6 hónapig eltartható volt. A Luminare május (1494) megjelenése után már kerek formájúvá kellett készíteni, és a közepén össze kellett nyomni. A trochiscusokhoz való drogokat nagyon finoman kellett porítani és finom szövésű szövetszitán átnyomni, ami által könnyebben fel tudták venni a szervek és a kis véredények. Alkalmazásuk igen sokrétű volt, találkozhatunk per os, külsőleges és más gyógyszerekkel (pl. Theriakával) együtt történő applikációval is. Ez a gyógyszerfonna kényelmes konzerválási formát jelentett, ezen felül a drogok összekeverése miatt olyan erős hatások is jelentkezhettek, amelyekkel a porok természettől fogva nem rendelkeztek. A piluláktól megkülönböztethetők a trochiscusok tömegükben (nehezebbek, 1 drachma súlyúak), hatásukban (a korabeli orvosi elgondolás szerint, a pilulák magukhoz húzzák a káros nedveket a test távolabbi pontjairól), és alkalmazásukban (a trochiscust mindig egy olyan folyadékkal alkalmazták, ami figyelembe vette a trochiscus egyedi tulajdonságait is). Tehát a borral készülteket borral kellett bevenni, amely egész kellemes módja a gyógyszerszedésnek.

2'' Hägen ezeket a gyógyszerformákat a nyákkal összeragasztott szerek közt tárgyalja, rokon készítményekként a candelákat (kúp formájú, aljukon lábakkal), és a bacillit (húgycsőpálcák) említi. Ez utóbbi elvétve még ma is megtalálható a gyógyszerkincsünkben. Készítési módjuk megegyezett egymással, csak a megjelenési formájuk különbözött. Cukorból, kivonatokból és más összetevőkből álltak, amelyeket valamilyen nyákos anyag (csiriz, arab gumi vagy tragakanta) segítségével sűrű masszává alakítottak, melyet ujjal könnyen meg lehetett a kívánt alakra formálni. Az így elkészült „apró süteményeket" óvni kellett a nedvességtől, ezért hogy ne ragadjanak össze a fehéreket hintőporral, a barnákat pedig - mint az édesgyökérből készült medvecukor - édesköménnyel és ánizsporral szórták meg, ha szükséges volt.

2

7 A 19. század végi leírások is egymással rokon gyógyszerformának nevezik a pasztillákat és a trochiscusokat, a gyógyszeres cukorkák közé sorolták őket.

2

8 Következetlenül tablettáknak is nevezték őket, mint ahogy ezt már az előző fejezetben említettem. A pastilla, pastillum elnevezés alatt olyan kerek vagy ovális táblácskákat értettek, amelyek valamely gyógyszert tartalmazó, cukorból, csokoládéból, vagy más, tetszés szerinti összetételű, masszából készültek. Előállításuk történhetett pilulagép (1), pasztillaszaggató(2), pasztillaadagoló (4) segítségével, a csokoládépasztillák öntéssel (3), vagy, ami már nagyban emlékeztet a tablettázás folyamatára, komprimálással (5).

2

9 5.1. A tésztából nagyobb golyókat készítettek pilulagép segítségével: elnyújtották, felvágták és kigömbölyítették, mint a pilula készítésénél. Ezután egy bélyegző segítségével a golyókat laposra nyomták. Bélyegző hiányában egy parafadugó is megtette, melybe szokás volt csillag alakot belevágni, amely így a pasztillába belenyomódott. Többnyire a pasztillák ezen változatát nevezték ekkoriban trochiscusoknak. Az 1.ábrán az előállításukhoz használt bélyegző látható. Ennek segítségével a trochiscusok egyforma méretűek lettek. 2

6 Schneider, W : i.m. 442. 2

7 Magen, K.G.: i.m. 790-791 2

X Real Encyclopädie VII. 442. 2

9 Uo. 692.